Szil

A falu határában kelta, római, avar leletek találhatók a Savariát Arrabonával összekötő római út a falu határán vezetett keresztül.

1230-ban kelt oklevélben történt első írásos említés a szili piacvámról. 1246-ban IV. Béla megerősítette I. István király adománylevelét, “Zil” helység piaci jovedelmét ismét a bakonybéli apátságnak adta. 1387-ben Zsigmon király a királyhű Kanizsayaknak adományozta. 1400-ban a pápa a Kanizsayak kérésére elrendelte, hogy az eddig nem fizető Szil ezután a csornai prépostságnak fizessen tizedet. 1492-ben “Syl” már oppidum, mezőváros. A XVI. században Szil a Nádasdyak legnépesebb rábaközi birtoka. A század végén már 111 holdon folyt a majorsági gazdálkodás. Az uraság önkényeskedései fokozódtak; a jobbágyokat eltiltották az erdőktől és a legelőktől, a robotszolgálataikat is egyre növelték.

Az 1594. évi török pusztítás során Szil is lakatlanná vált, az újratelepülés 1608 táján indult meg. Az 1677. évi névlajstrom már 94 jobbágytelket és 13 zsellért mutatott ki. Az irtásföldeket a jobbágyok bérbe vették.

1681-ben Esterházy Pál nádor kapja meg a Nádasdy-birtokot, így Szilt is. A kuruc-labanc harcok idején a lakosság sokat szenvedett. A város népessége ezt követően jelentősen nőtt, 1728-ban már 130 jobbágy- és 22 zsellércsalád élt a helységben. Ugyanakkor a földterület változatlan maradt, ezért újabb irtásföldekre igyekeztek szert tenni. 1841-ben: “Szil magyar mezőváros, 1863 katolikus és 9 zsidó lakja. Nevezetes a marha- és lótenyésztés. Az ide tartozó barbaházi pusztának nagy részerétekből és legelőkből áll. Földesura H. Esterházy.”

Az 1848/49-es szabadságharc alatt 32 szili férfi harcolt honvédként, ketten hősi halált haltak.

Fejlett kézműiparra vallanak a falu céhei. A csizmadia céh 106 mestert tömörített. Ezenkívül 35 takács dolgozott a községben. Évente 4 vásárt tartottak Szilban. 1871-ben megszűnt Szil mezővárosi rangja, nagyközség lett. 1900-tól sokan vándoroltak ki, jórászt Amerikába, mivel a falu határa a nagyobb népesség eltartásához nem volt elegendő.

1914-18: az I. világháború Szilban 116 áldozatot követelt. 1924-ben a földreform során 707kh földet osztottak szét 343 igénylő között. A II. világháborúban 72-en vesztették életüket. A földosztás alkalmával 157 család kapott 1-3 hold földet. 1949-ben megalakult az első TSZ, amit 10 év múlva a nagy “szervezés” követett.

jelenet.hu