Az első állatkert jellegű intézmény Győrben, 1962-ben a Püspökerdőben az Erdészet fatelepe mellett létesült. A vadaspark a Mosoni-Duna árterén jött létre, abból a célból, hogy a hazai nagyvad-fajokat és ragadozókat bemutassa.
Látható volt még a barna medve is. 1966-ig működött az Erdészet intézménye, elbeszélések szerint jelentős látogatottsága volt, ám pontos adatok nem állnak rendelkezésre.
Működésének az 1966-os árvíz vetett véget. Az állatok…
A Győri Állatkert
A Győri Élményfürdő
2003. Októberében nyitották meg a Rába Quelle Gyógy-, Termál-, és Élményfürdőt Győrben mely a Fürdő tér 1. szám alatt található.
A klórmentes élményfödő egy 64 és egy 38 méteres csúszdával várja a vendégeket. A gyermekeknek, pedig külön játszóházas medence található. A szórakozást 40 élményelem biztosítja, mint pl.: gejzírek, vízköpők, vízesések, sodrócsatornák, barlangok, ezen kívül, pedig megemlíteném a Romantik medencében a vízibárt…
A Győri Balett
1949.-ben Markó Iván vezetésével kezdte meg pályafutását a Győri Balett. Az együttest a Magyar Állam Balettintézet végzős növendékei alapították és az új győri színház épülete, biztosította a helyszínt a Győri Balettnek.
Évadonként a két győri bemutató mellett a hamar népszerűvé vált Győri Balett több ősbemutatót tartott más városokban is pl.: Bécsben, Athénban, Budapesten, Párizsban.
A Győri Színház története
A győri színjátszás alapjával már a 17.-században megismerkedhettek az ottani lakosok a Jezsuitáknak köszönhetően. 1629 és 1771 között 230 alkalommal 300 misztérium és iskoladrámát vitt színre a jól felszerelt színpadterem. Majd a világi színjátszás követei is megjelentek a városban az un. „angol komédiások” akik 1742.-ben kaptak játékengedélyt a szabad királyi város vezetésétől.
A birodalmi német színek ekkortól már szinte évente adtak…
Győr
Közép Európa egyik fontos főútja mellet Bécs és Budapest között fekszik Győr. A város központjától Délre található a Szent István út, itt folyik Európa népeinek áramlása. A város mellett halad el, az országúttal párhuzamosan, Kelet- és Nyugat-Európát összekötő vasútvonal, mely Bécstől Budapestig szállítja az utazni vágyókat. Sajnos a várost viszonylag mégis kevesen ismerik. A történelmi belvárost gépkocsin utazók elől, az…
Komárom
Komárom mintegy 20000 lakosú (2004-es adatok szerint 19600) kulturális, idegenforgalmi, kereskedelmi központ a Duna jobb partján. Itt futnak össze délről a Bakony, a Vértes és Gerecse hegység útjai. Szemben, a Duna bal partján, a Kis-Duna, a Vág, a Nyitra és a Zsitva folyók mentén fekvő utak találnak egymásra. Ezek egybekötését, a közlekedést, a kereskedelmet pedig ősidők óta az itt kialakult…
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár az 1939-ben egyesült két település nevéből képzett összetétel. Moson neve valószínűleg szláv eredetű, mocsári várat jelent. Első előfordulása 1046-ból való Musun alakban, német neve (Wieselburg) a területén egykor álló középkorú várra utal.
Az Óvár helynév bizonyára azzal az Ad Flexum nevű római katonai táborral kapcsolatos, amely a mai magyaróvári belváros és a vár területén helyezkedett el. Mosonmagyaróvár nevének első előfordulása…
Pannonhalma
A mai Pannonhalma kezdetei eltérnek a környékbeli településekétől, ugyanakkor szorosan kapcsolódnak a korábban itt létesült szálláshelyekhez, bevezetőként érdemes hát legalább futólag visszatekintenünk ezekre is. A róluk való ismereteink részben a régészek munkájára, részben a nyelvészek tájékozódására támaszkodnak.
Ezek szerint a völgyben folyó patak – és talán a partmenti lakott hely – első fennmaradt neve egy kelta/illír alakzatra megy vissza.
Ács
Ácsról az első írásos említés 1138-ból származik. A települést a törökök 1540-ben teljesen elpusztították. Majd 1600-as években telepedtek le a református magyarok a pannonhalmi főapátság a Lichtenstein, Esterházyak majd a Zichy család tartozott birtokosai közé. A faluban és környékén nagy csaták folytak, a napóleoni háborúban, 1809-ben és a magyar szabadságharc során 1849-ben.
Ács földrajzi elhelyezkedése
A Dunántúl Északi részén Komárom Győr…
Abda
Abda a Rábca és Mosoni-Duna által kialakított hordalékkúpon Fekszik,Győrtől 8 km –re. Község lakóinak többsége Győrben dolgozik, 3040 fő lakik a településen. Győri medence legmélyebben fekvő települése, határát (Holt-Duna, Csikos-ér) melyek a régi folyómedrek helyén csordogálnak, és holtágak szabdalták. A falu lakói halászattal, de főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. Győr közelsége miatt az- iparosodás terjedésével- sok lakó számára biztosított munkaalkalmat….










