Pér

Pér önálló község a Kisalföld délkeleti részén a 81-es számú főút mentén fekszik,
15 km-re Győrtől. A terület átmenet a síkság és a Pannonhalmi-dombság között. Területe 31,48km2, lakosságqa 2325 fő volt 1999-ben.

Régóta lakott terület volt, kőkorszaki és kelta leleteket is találtak, ill. bizonyított, hogy a rómaiak, majd később avarok, szlávok, majd a honfoglaló magyarok is éltek itt. Az első írásos említése a XIII. század közepétől származik. Ez a Szent Márton apátság összeírásából, az ún. Ailleus-jegyzékben történt: mint szomszédos falut tüntették fel. Nevének eredetéről három feltevés van, az első a fehér névből ered, s eredetileg Peernek hívták; a második szerint Péter nevéből eredeztetik; a harmadik szerint a pér-halról kapta a nevét. 1329-ben mát mint a győri püspök birtoka volt, egészen 1848-ig.

A XVI. században a török támadások teljesen elpusztították, és évekig lakatlan településként tartották számon. A vasvári béke után (1664) Széchényi György püspök telepítette újra a falut, s 1669-ben szabadságlevelet adott a péri jobbágyoknak, ebben az időszakban alakult ki a falu szerkezete, főutcája. A község fejlődését az újabb török támadás (1683) akasztotta meg, majd Kololonich Lipót püspök ösztönzésére újra betelepítették a falut, akkor érkeztek protestáns gazdák, családok.

1735-ben épült, a mai is álló templom barokk stílusban, 1762-ben kapott tornyot, a XIX. század második felében megnagyobbították, s 1935-ben újítoták fel. Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom alatt többször átvonultak a magyar és osztrák seregek is. 1866-ban a temető melletti dombon Kálvária-kápolnát szenteltek. 1874-ben iskola épült, 1895-ben alakult a Péri Hitelszövetkezet és a Gazdakör.

1934-ben Töltéstava, Söptérpuszta és Táblánypuszta kivált Pér határából, és önálló településsé vált. 1938-ban Pér nagyközség volt a pusztai járásban.
1945-ben felosztották a püspöki birtokokat, a téeszesítés során több termelőszövetkezet alakult, majd az ötvenes években különböző átalakulásai, megszűnései után 1962-ben létrejött a Haladás Tsz. 1972-ben kiépült a repülőtér, rendszeresen rendeztek itt vitorlázó és ejtőernyős versenyeket, manapság nagystabású tervek készültek hasznosítása érdekében. 1977-ben közös tanácsot hoztak létre Pér, Mindszentpuszta és Mezőörs összevonásával, amely 1989-ig működött. Mindszentpuszta településrész népszavazással Pérhez csatlakozott.

A rendszerváltás utáni években több közös beruházást valósítottak meg a környező falvakkal összefogásban, 1991-1992 során kiépült a vezetékes ívóvízhálózat és a telefonhálózat, 1994-ben a gázhálózat. A privatizálás és a kárpótlás után ujjáalakult a termelőszövetkezet, amely a legfontosabb helyi foglalkoztató. A Vezseny-ér menti halastavak magánkézben vannak. A lakosság többsége azonban ingázó, a közeli Győr városban keresnek megélhetést. A faluban aránylag magas vállalkozások száma.

per.hu