Mosonszolnok

2007.12.01

Mosonszolnok a Kisalföldön a Mosoni-síkság és a Fertő-Hanság medence találkozásánál a nyugati határ szélén fekszik Mosonmagyaróvártól 10, a hegyeshalmi határátkelőtől 15 km-re.

A római időktől lakott területre a községben található római katolikus templom tatarozásakor előbukkanó román stílusú építészeti formák utalnak. A templom az idők folyamán barokk külsőt öltött.

A falu első okleveles említése 1399-ből való Szolnok néven. 1450-től német nevén Czanig-ként, majd Zanegg-ként jegyzik évszázadokon át az Óvári uradalomhoz tartozó községet. 1908-tól a település neve: Mosonszolnok.

A XVI. század vallási küzdelmeiből a katolikus kerekedik felül. 1685-től kezdődik az egyházi anyakönyvezés.

1707-ben Balog Ádám kurucai rajtaütnek a Szolnokon állomásozó császári csapatokon és a lezajlott események a “Szolnoki Kutsenrummel”-ként vonul be a történelembe.

A XVIII-XIX. század évei viszonylagos békességben telnek el, az 1831-es kolerajárványt és az 1858-as nagy tűzvészt kivéve, amelynek örök emlékét őrzi a Fogadalmi Anna-kápolna.

Az 1914-ben kitört I. világháborúba 570-en indultak el a távoli frontokra a községből, akik közül 137-en soha nem tértek vissza. Az ő emléküket is őrzi az 1923-ban felállított hősi emlékmű. A háborús események ellenére a németajkú lakosság szorgalmának köszönhetően tovább gyarapodott a község, és az egyik leggazdagabb településsé nőtte ki magát a vármegyében.
Ezt a gyarapodást és fejlődést törte derékba a II. világháború, majd az azt követő potsdami egyezmény keretében végrehajtott kitelepítés.
1945 októberében alakították ki a környék német ajkú lakosságának gettóját, ahonnan 1946 áprilisában került sor a kitelepítésekre. A községből 478 családra, szinte a falu teljes lakosságára ez a sors várt.
A következő években az átgondolatlan és több hullámú betelepítés sokáig megosztotta az itt élőket, és évtizedek kellettek a normatizálodáshoz.
A szocializmus éveiben a mezőgazdaság és a környező üzemek biztosították a megélhetést a lakosság részére. A település életébe a következő nagy változást az 1990-es évek eseményei hozták.
1993-ban elkezdte működését a községben letelepedett német tulajdonosú SAMA BT. járműalkatrészeket gyártó üzem, – mai nevén B.O.S. – majd ezt követte 1995-ben egy újabb SAPU BT. néven. Előbbi közel 1000 főt foglalkoztat, – térelválasztó hálókat, csomagtéri borító rolókat, kalaptarkat készítenek, stb. utóbbi közel 600 főt foglalkoztat, külső és belső visszapillantó tükröket, hátsó lámpákat, pótféklámpákat szerelnek.
A jelenleg is működő mezőgazdasági üzemek és kisebb vállalkozások mellet a folyamatosan bővülő német tulajdonú üzemek a munkalehetőség korlátlan biztosításával, az adóforintjaival nemcsak a község, de a szűkebb régió meghatározó üzemeivé nőtték ki magukat. Az általános fejlődés mellet azonban még mindig vannak kiaknázatlan lehetőségek, főleg az idegenforgalom, a vendéglátás terén.

Mára a község rendezési terve is elkészül, melyben a változó falukép magas szintű infrastrukturális ellátottsággal párosul. Megtörténtek a főbb intézmények felújításai (iskola, óvoda, polgármesteri hivatal, Művelődési Ház), amelyek a kor színvonalának megfelelő körülményeket biztosítanak a mindennapi élethez.
Kiépítésre került a csillagpontos kábel tv hálózat, melyen az Internet elérés is megoldottá vált. Ugyanakkor még vannak kiaknázatlan lehetőségek, főleg az idegenforgalom terén. Megtörtént 22 utca teljes portalanítása, s 78 új építési telek került kialakításra.

mosonszolnok.hu