Győr Hotels

Kunsziget

  2007 dec 01 / #Győr

Kunsziget a Mosoni-Duna jobb partján fekvő község; a Szigetköz peremén található, Győrtől 17 km távolságra. Megközelíthető a 10. az. főútról Öttevényen át (3 km), valamint a szigetközi főútról a Bolgányi hídon keresztül.

Határa 1500 ha, jó minőségű termőföld és ártéri erdők a Mosoni-Duna mentén.

Felvetődik a kérdés, hogy az ország nyugati részén fekvő települést miért hívják Kunszigetnek, van-e köze valójában a nevében szereplő kunokhoz. Erre a kérdésre sajnos nem tudunk a mai ismereteink szerint választ adni. Elképzelhető az, hogy első telepesei voltak a kunok; mint ahogy a másik nézet is, miszerint a falu egykori földesura Héderváry Lőrinc – aki a kunok és jászok bírája volt – telepített ide kunokat. A Khuen – Héderváryakkal kapcsolatos magyarázat is született. Lehet, hogy sosem fog kiderülni, mit jelent a falu nevében a kun előtag. Azt azonban tudjuk, hogy a szabályozás előtt a vidéket a Duna számtalan ága hálózta be, s falunkat ma is patkó alakban öleli körül a folyó, így a sziget nevet nem kell magyaráznunk. Tény, hogy a Syghet, majd Öttevénysziget néven szereplő falu 1881-ben azért folyamodott a belügyminisztériumhoz, hogy a község nevét Kunszigetre változtathassa. Kérésüket azzal indokolták, hogy a szomszédos Öttevénnyel gyakorta összekeverik a falut, így zavarok keletkeznek a hivatalos ügyek intézésében. Mivel a falut “nem hivatalosan” úgyis Kunszigetnek nevezték (templomi kehely talpán már 1718-ban szerepel), magától adódott az “új” név.

A falu első írásos említése – mai ismereteink szerint – 1443-ban történt, mint a Héderváry család szállásbirtokosainak egyike, több környező település társaságában Sziget néven szerepel a Héderváryak és a Tamásyak között kötött egyezségben.

A mohácsi vész után részekre szakadt országban a falu Szapolyai-párti földesurát, Héderváry Istvánt I. Ferdinánd megfosztja szigetközi birtokaitól, Bakics Pál huszárkapitánynak juttatja a területet. Tőle Héderváry Lőrinc és György szerezte vissza a család ősi birtokát. Lőrinc kastélyt építtetett a faluban, amit az újra birtokba kerülő Bakicsok leromboltattak. A reformáció idején evangélikus hitre tért át a falu, új földesura, Czobor Imre hatására.
A török harcok a falu sorsát is megpecsételték. Győr török kézre kerülésével a lakosság innen is elmenekült. 1602-ben az országos adóösszeírásban kipusztult, lakatlan helységként szerepelt a falu. Földesura gróf Montecuccoli. 1670-es években Széchényi Lőrinc építtette a település első templomát. Az újra benépesülő település népe 1683-ban ismét kénytelen volt menekülni (a Táborhelynek nevezett dűlő is tanúskodik róla), amikor a török Bécs ellen vonult. 1698 után a Viczay-Héderváry család birtokolta a falut, ők telepítették újra katolikus lakossággal.
Az 1728-tól vezetett anyakönyv szerint kb. 600 lakója volt ekkor a falunak, az 1784-87-es népszámlálás pedig 98 házban 725 lakost talált.
1786-ban az addig Öttevény filiájaként szereplő község önálló plébániává alakult. 1844-ben épült fel a ma is látható Szent Lőrinc plébániatemplom.

Az 1848-49-es szabadságharc harci eseményei nem érintették a falut, de a besorozás és a forspont természetesen községünket sem kerülte el.
A falu a kiegyezés után soha nem látott fejlődésnek indult. 1882-től már önálló település, Kunsziget néven. 1884-ben megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egylet, 1889-ben pedig a Hitel- és Fogyasztási Szövetkezet.

Az 1899-es, egész falut elöntő nagy árvíz után került sor a Duna szabályozására. A Mosoni-Dunától a holtágat elválasztó zsilipen 1902-es évszám és a Szivattyúgyár Budapest felirat ma is jól olvasható. Ekkor a faluban 1003 lakos élt. 1909-ben épült fel a község mai iskolája, 1919-ben pedig Hangya Szövetkezet alakult. Közben persze nem kímélte a falu népét az első világháború, 43 hősi halottat sirattak az itthonmaradottak, valamint a templom legnagyobb és legkisebb harangját, amik a rekvirálásnak estek áldozatul.

A 2. világháborúban 32 kunszigeti férfi vesztette életét, valamint a zsidó származású kereskedőcsalád, a Singerék nagy része. Aztán lassan ismét fejlődés kezdődött 1946-ban a “Hangya” átvételével földművesszövetkezet alakult, 1949-ben pedig bevezették községünkbe a villanyt. 1959-ben, a korszellemnek megfelelően létrehozták a termelőszövetkezetet, Zöldmező Tsz néven. A megyében elsők között alakult meg a Kunsziget és Vidéke Takarékszövetkezet.
1961-ben épült fel a ma is funkcionáló tűzoltószertár és klub.

A látványos fejlődés lehetőségét a rendszerváltás hozta meg a falu számára. 1990-ben az Öttevénnyel közös tanács újra önállóvá vált, ahogy az iskola is ismét 8 osztályos, osztott intézményként működik, immáron felújítva és kibővítve. 1993-ban korszerű tornacsarnok épült a községben, 1999-ben a régi épület teljes felújításával és átalakításával modern egészségházat alakítottak ki, amelyben a rendelőkön kívül gyógyszertár is helyet kapott, valamint továbbra is itt működik a posta.
A község legifjabb intézménye a fénymásolást, a számítógépes szolgáltatásokat, internet-hozzáférést nyújtó Teleház.
Nem lenne teljes a történeti áttekintés a faluról, ha egy-egy gazdasági és néprajzi jellegzetességet nem emelnénk ki, hiszen ezek teszik a fentiekben adatokkal jellemzett települést egyénivé – egyedivé.

kunsziget.hu