Kömlőd

Kömlőd község a tatai hegysor alatt elterülő, mintegy 1100 lelket számláló település. Valószínű, hogy a Honfoglalás körüli időkben már lakott hely volt, erről tanúskodik a település határában lévő hun őrhalom.

A helység neve az 1300-as évek írásos feljegyzései óta többször változott: Kemleü, Kemlő, Kömlőd. Feltehető, hogy a magyar hírszerző – régiesen: kémlő, kémlelő – rejlik benne, hiszen a környező dombok jó lehetőséget adtak figyelőhelyek kialakítására.
A történelem során hosszabb ideig nemesi birtok volt, később Gesztes várához tartozott. Ekkor többször váltott tulajdonost. Az 1526. évi mohácsi gyászesemények után ez a vidék is török uralom alá került, 1543-ban a jelenleg is ide tartozó Parnak pusztával együtt feldúlták. Az 1600-as évektől magyarok lakta, református falu, lakói nagyrészt zsellérek voltak. Gazdagon termő földjéről jelentős mennyiségű és kiváló minőségű gabonát, burgonyát, zöldségfélét, takarmányt és szőlőt takarítottak be.

Fejlett volt állattenyésztése is. Halastavát birkaúsztatásra használták. Híres volt gőzerőműves szeszgyára, hengermalma, téglaégetője. E községben született 1760. május 11-én Pálóczi Horváth Ádám költő, polihisztor. A Debreceni Református Kollégiumban tanult, de nem érzett kedvet a papi pályához, ügyvédi és mérnöki vizsgát tett.

Költői munkásságán kívül országszerte ismertek énekes könyvei, népdalgyűjteményei. 1814. október 22-én itt született Obernyik Károly író, színműíró, a magyar társadalmi drámaírás úttörője. Alsóbb iskoláit Kömlődön végezte, majd Debrecenben folytatta tanulmányait. Tagja volt a Tízek Társaságának, szerepe volt az 1848-as forradalom előkészítésében. Mindkettejük szülőháza, a lelkészlak falán tábla őrzi emléküket. A településen élt és itt hunyt el 1886. március 21-én Czibor Ferenc református lelkész, aki Pápán volt tanár.

Kömlőd szülötte Deáky Gedeon író (1784.), ugyancsak e községben született 1898-ban, és itt is hunyt el 1981-ben Somogyi István naiv rajzoló, aki utolsó két évtizedében alkotott. Kömlődhöz tartozó lakott területen végezte tudományos méréseit Konkoly Thege Miklós világhírű csillagász, miniszteri tanácsos. A történelem viharai kapcsán is több hazánkfia öregbítette a település hírnevét. Itt született 1781. március 10-én Pázmándy Dénes politikus, a főrendiház tagja, 1848-49-ben megyei főispán, Komárom vármegye követe. 1816. április 7-én Kömlődön született Pázmándy Dénes politikus, az 1848-49-es képviselőház elnöke, Komárom vármegye alispánja. Az 1848-49-es szabadságharc bukása után Kömlődről indult külföldi bujdosó útjára Perczel Mór honvédtábornok, akinek felesége a faluból származott.

A település közigazgatási területe 2226 hektár, ebből belterület 127 hektár. Az 1042 állandó lakos 340 háztartásban él, és helyben, valamint a környező városokban dolgozik. Kömlőd vonalas közmű ellátottsága – Parnak puszta kivételével – 100 %-os. Valamennyi ingatlannak lehetősége van az ivóvíz, a szennyvízcsatorna, a földgáz, az elektromos áram, a telefon és a kábeltelevízió használatára.

komlod.hu