Győr Hotels

Kisbajcs

  2007 dec 01 / #Győr

Kisbajcsot az írott források először 1252-ben említették Baych alakban. Az elnevezés a Baj melléknévből képződött, valószínűleg „cs” kicsinyítő képző hozzáadásával. Az 1357-ben keletkezett oklevél szerint a falu már a győri püspökség birtoka volt.

A Bajcsi család 1458-ban a püspöki részen a kisbajcsiaknak birtokrészeket adott el. Alig egy évtized múltán, 1466-ban Kisbajcsot curialis nemesi községként említik, amelynek birtokosai egyházi nemesek, akik a győri püspöknek a fegyvertartási és vízhalászati jogért adót fizettek. Ugyanebben az évben a kisbajcsi nemesek és a vámosiak között per folyt egy területről, s végül Hunyadi Mátyás a vámosiak javára döntött. A mohácsi csatavesztés idején a térség nagyon fontos szerepet játszott halászatilag. Ezt bizonyítja, hogy 1526-ban Nagybajcs, Kisbajcs, Bácsa és Szava helységek fegyverforgatói Oross János vezetésével a Duna átkelőit őrizték a töröktől.

A Szava-dűlő helyén álló Zava egyébként 1544-ben Kisbajcs határába olvadt. Az 1544-es összeírás különben Kisbajcsot egytelkes nemesek által lakott községként említette. Ezek a nemesek 1582-ben Győr vármegye rendeletére részt vettek a mérgesi őrhely építésében, amelynek célja a Tóköz védelme volt a török becsapásokkal szemben. Győr 1594-es ostromakor a keresztény seregek az ún. Táborhelyen, amely Kisbajcson található ágyúsáncokat emeltek. A törökök másodszorra 1683-ban dúlták fel a falut, ekkor a lakosság a nehezen megközelíthető mocsaras vidéken keresett menedéket. A XVIII-XIX. Század a viszonylagos gyors gazdasági fejlődés jegyében telt el. Elsősorban a dunai malmok, de a halászat is jelentős kereseti lehetőséget biztosított. A falu lélekszáma is egyenletesen növekedett: 1866-ban már 267 katolikus magyar ember lakta. A XX. század első felében a község jelentősége nagymértékben növekedett. 1927-ben Kisbajcsot és Szőgyét közigazgatásilag egyesítették, így egy viszonylag nagyobb falu keletkezett a Szigetközben. 1929-ben már körjegyzőségi székhellyé vált, ennek ellenére még országos viszonylatban mindig csak kisközségként tekinthetjük (pl. 1938-ban 447 lakosa volt). A falu lakóinak 80 %-a a II. világháború előtt mezőgazdasági tevékenységet űzött, de a fellendülő győri hadiipar is egyre nagyobb vonzerőt gyakorolt a földnélküliek számára. A háború után a többi helységhez hasonlóan itt is hozzáláttak a földosztáshoz, azonban más problémával is szembe kellett nézni: a Duna Gőzhajózási Társaság megszűnése miatt nagyon sokan állás nélkül maradtak. A falu villamosítása 1948-ban fejeződött be. A második világháború utáni időszak legfontosabb, de egyben legtragikusabb esztendeje a község számára 1954 volt. A nagy szigetközi árvíz Kisbajcsot is elérte, s a lakóházak 70 %-a elpusztult. 1959-ben a alakult meg a helyi termelőszövetkezet, amely kezdetben igen rossz eredményeket produkált, később azonban a korszerűbb agrotechnikai eljárások és a belvízelvezetés miatt már jobban működött. A rendszerváltás itt is békésen zajlott, a falu lakossága is alkalmazkodott a szabadabb, de ugyanakkor kockázatosabb viszonyokhoz.

Kisbajcs mai arculatát az 1954-es pusztító árvíz után kapta, amikor a lakóházak többsége újjáépült, ezért nem találunk annyi hagyományos parasztházat, mint más településeken. Kisbajcs lakóinak lélekszáma 2003-ban 751 fő, egyértelműen kisközségnek tekinthető. A falu korösszetétele elöregedő községekével mutat rokonságot. Győr közelsége és a csendes környezet azonban a fiatal népességre is vonzást gyakorol. Az elmúlt évben került kialakításra közel 50 új építési telek, melyeken ma már folynak az építkezések. A gyermekek elhelyezését egy 3 éve átadott szép és korszerű óvoda biztosítja, a falu iskolájában a helybelieken kívül a nagybajcsi, véneki és vámosszabadi 1-8 osztályos diákok is tanulnak. Kisbajcsnak korszerű körzeti orvosi rendelője van. Az itteni körzeti rendőrségi megbízott a környék faluinak rendjére is figyel. A település infrastruktúrális fejlődése a rendszerváltás után rendkívüli mértékben fejlődött, a vezetékes ivóvíz ellátás 1982-es kiépítése után előbb a telefonhálózat bővítésére került sor, majd 1994-ben Kisbajcson, 1996-ban pedig Szőgyén is megoldódott a szennyvízelvezetés. A vezetéses gáz 1999. éven került kiépítésre mindkét községrészben. A falu rendezvényei közül az október első vasárnapján tartott búcsú, valamint az évente augusztusban rendezett falunap érdemel említést.

kisbajcs.hu