Kárpáthy Zoltán – szórakoztató történelem

– Az Egy magyar nábob folytatása önmagában is érthető, kerek egész alkotás Jókai Mór azonos című regényéből. A 18 évvel az előző történet befejezése után játszódó cselekmény a korábbi szereplők sorsát követi, miközben a reformkor számos fontos eseményét és alakját is megidézi. A fordulatos ármánykodások és szerelmi bonyodalmak mellett a film fő attrakcióját az 1838-as pesti árvíz képei és a Lánchíd tervezése jelenti.

„A pesti nagy árvízben 50 ezer ember lett hajléktalan és 156-an hunytak el. Magát a jelenetet Baján forgatták, ott építették fel a díszleteket. Amikor megtörténik a tragédia, Wesselényi mellett Kárpáti Zoltán is kiveszi a részét a segítségnyújtásból. Ő menti meg Kőcserepy Dániel lányát, Vilmát. A lány beleszeret, és betegen, miután egy beszélgetés kihallgatott, segít Zoltánnak, akinek az életére törnek.

Az 1838-as pesti árvíz minden idők egyik legnagyobb dunai áradása volt. Azon a télen rengeteg csapadék hullott. Olvadáskor a folyón zajlani kezdett a jég. Az akkor még szabályozatlan folyón az árhullám csak lassan tudott levonulni, és több helyen torlaszok képződtek, ahogyan ez a filmben is látható. Pesten hatalmas károk keletkeztek, rengeteg ház összedőlt. Wesselényi Miklós személyesen vett részt a mentésben, kiérdemelve az árvízi hajós nevet. Az árvíz szintjét a mai belvárosban több emléktábla jelöli.”

A Jókai-filmek igazi aranykora egyértelműen a 60-as évek volt, élükön Várkonyi Zoltán látványos szuperprodukcióival. A Kárpáthy Zoltán és testvérfilmje, a vele egy napon bemutatott Egy magyar nábob az egy évvel korábbi siker, a Kőszívű ember fiai nyomvonalán haladva a szélesebb közönség ízlését célozta meg. A romantikus, látványos tömegjelenetekkel teli filmre ma már elképzelhetetlenül sokan, 3,5 milliónál is többen váltottak jegyet. A két alkotás összesen 7 millió feletti nézőszámmal büszkélkedhet, amivel előkelő helyet foglalnak el a legnézettebb magyar filmek örökös ranglistáján.

– Ezek sikerfilmeknek, népszerű filmeknek készültek és már előrevetítik azt, hogy ha valami nagyon sikeres, akkor kell legyen folytatása. Nekem ez a két alkotás egy nagyon szép, olvasmányos, irodalmi háttéren nyugvó filmprodukció, ami egyben szórakoztat is. Mindkettőben nagyon kemény politikai kinyilatkoztatás is történik: az örökös kiváltságról beszélnek, arról, hogy a magyar jobbágysággal mit kellene kezdeni. A Várkonyi Zoltán által alakított szereplő szájából el is hangzik, hogy gyűjtsék a parasztok a garast, mert pénzért ad nekik földet. A többinek ez nem tetszik, vagyis a film moralizál.

Maga a színház és a film is fővároscentrikus volt, a vidékiek többsége először a film, később a televízió megjelenésével ismerte meg ezt a világot. Sok színészünk filmszínészként volt az emberek tudatában, nem tudtak arról, hogy Latinovits éppen milyen színházi szerepet játszott Budapesten. Ezt a vákuumot talán a magyar televíziózás oldotta meg a megannyi színházi közvetítéssel. Ha egy filmben látom Latinovits Zoltánt, Ruttkai Évát, megdobban a szívem. Nagyon szépen, nagyon jól, nagyon hitelesen játszanak. Nem véletlenül rajongtak a nézők ezekért a filmekért. Jókai műről egyébként még képregényt is készítettek, ami megjelent a Fülesben. Tehát ez a kultúrpolitika, ez a népművelés a magyar filmművészet hiteles korszaka volt. Mindent beletettek ezekbe a monumentális művekbe, még a nyugat is megirigyelhetné a hatalmas statisztériát, és akkor még nem léteztek digitális trükkök. Érthető tehát, ha a rendezőnek négy rendezőasszisztense volt. Úgy vélem, ha nem lenne ennyire speciális a történelmünk, világsikerek lettek volna.

A Kárpáthy Zoltán május 10-én 20 órától látható a Győr+ Tévében, az ismétlést szerdán 20 órától vetítjük.

A Jókai 200 Győrplusz Filmklub korábbi bemutatóiról és érdekességeiről ide kattintva olvashat!

The post Kárpáthy Zoltán – szórakoztató történelem appeared first on Győr Plusz.

az eredeti hír itt elérhető