Hövej

Győr-Moson-Sopron Megyében található kis falu Hövej. Első írásos említése két család néven a csornai konvent iratában maradt fenn 1280- ból. 1429- ben egy pozsonyi oklevélben, mint Hövej-család szerepel. Hövej néven először 1436-ban a csornai konvent oklevelében említik.

A hagyomány szerint a falu nevét egy halászattal foglalkozó Hövej nevű családtól kapta. A 13. században a Nagymartoniak birtokolták, majd a 15. században a Vedi család tulajdona lett. 1436-ban a Nagymartoni családból származó Fraknóiak a csornai premontrei prépostságnak adományozzák. A középkorban a halászat, és az állattartás a fő gazdasági tevékenység. A földművelés csak lassan bontakozott ki és válik egyre fontosabbá. Sík területen fekszik, Kapuvártól 8 km távolságra van.
A lakosság száma 328 fő.
Az idelátogatóknak érdemes megtekinteni az 1730-ban épített egyhajós barokk római katolikus templomot, és a höveji asszonyokat kiknek messze földön ismertek kézimunkáik. Amilyen kicsi a település annál nagyobb a híre.
A község nevét a höveji hímzés tette ismertté a világ előtt. 1962-ben a Brüsszeli Világkiállításon ezt a csipkét aranyéremmel tüntették ki. Ez a hímzés a faluban a múlt században vált ismertté, úgy 1860 táján. A lyukacsos hímzést lenge anyagra készítik pl. organzára, grenadinra. Ezeket a textíliákat a szomszédos Ausztriából hozzák be. De mindemellett vastagabb anyagra is hímeznek pl. batisztra, sifonra. A höveji hímzés lyukacsos, a lenge anyagon lévő lyukakat különböző mintájú kötésekkel töltötték ki.szíti. Ugyanakkor megcsodálhatjuk a sok munkát magába foglaló papi ruhákat, karingeket.

arrabonet.gyor.hu