Hédervár

2007.12.01

Hédervár – a Nagy – Duna és a Mosoni – Duna ölelésében – Szigetközben lévő kisközség, Győrtől 20, Mosonmagyaróvártól 18 kilométerre. Lakóinak száma 1119 fő. Községünk eredete az itt talált leletek alapján a bronzkorig vezethető vissza.

A halban, vadban gazdag „ezer sziget világa” ősidők óta terített asztallal várta ide az embert. Hédervár nevét az 1140. körüli királyi hűbéradományi birtokosként idekerült Héder lovagról kapta. (Héder vára Hédervár) Héder leszármazottai, a Héderváry grófok évszázadokon keresztül országos tisztségek betöltésével és tetteikkel írták be nevüket nemzetünk történelemkönyvébe.

Településünk 1443-1529-ig, majd 1658-1886-ig mezőváros. Az itt élő ember élete örökös küzdelem volt. Küzdelem az elemekkel: a tűzzel, a vízzel, mely évente többször is belátogatott, de pusztított a tatár, a török, Ottokár cseh király, Albert főherceg és Napóleon csapatai, a pestis, tífusz járványok. Így a település többször is szinte teljesen elnéptelenedett. A természet kínálta életfeltételek mindig megújulást hoztak. Ennyi pusztítás, pusztulás után is múltunkat gazdag természeti, írásos emlékek, valamint néprajzi gyűjtés bizonyítja. A grófi kastély, a Boldogasszony kápolna, a Szent Mihály templom, a hédervári Kont Istvánról, a kővé vált kenyerekről szóló legendák, a Parázsszeg tér századokat idéznek. Drasztikus változásokat okozott az 1860-1870 közötti Duna szabályozás, az 1954-es árvíz, az 1959-es szövetkezetesítés. Mindezek túlélője, tanúja a közel 1000 éves öreg tölgy: a beteges Árpád-fa.

hedervar.hu