Gönyű

Gönyű község a Duna mellett Győr-Moson-Sopron megye keleti szélén, a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig terül el a győri kistérségben, Győrtől 18 km-re, a Duna jobb partján található és régi hajós múltra tekint vissza.

Sok kedvező adottsággal rendelkező község, északon a Duna, délen egy 3200 ha-os erdő ( a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja Lakossága 3100 fő körül ingadozik A községet az 1. sz. főközlekedési út szeli ketté.
Településünk a rómaiak idején is lakott volt. Helyén először az „Ad statuas” nevű római katonai állomás volt. A község területén vezetett át az a fontos út is, mely Győrt, az akkori Arrabonát Brigétiommal (Ószőnnyel) kötötte össze. Ez az út képezi alapját az immár műemlék értékű macskaköves útnak (Kossuth L.u.), mely a régi főút volt Budapest és Győr között, és nem véletlenül építette ennek az útnak a közelébe Mária Terézia azt a postakocsi állomást, mely Európában már szinte egyedülálló, műemlék, de állapota kétségbeejtő sajnos.Első királyaink alatt város, és várszerű erősséggel bírt. Lakói a győri várszolgák és udvarnokok voltak. Az 1400-as években a Héderváry család tulajdonaként, várral rendelkező mezővárosként emlegetik.Gönyű virágzását a XVI.század eseményei tönkretették. Előbb a német, majd a török hadak dúlták fel. Győr ostrománál teljesen elpusztult. 1621-ig lakatlan, ekkor gróf Eszterházy nádor birtokába került, aki jobbágyokat telepített erre a területre.Az 1780-as években a falu ismét fellendülőben volt, köszönhette földrajzi adottságainak és ezek szerencsés kihasználásának. A Duna egységes medrű lesz és kitűnő átkelési lehetőség nyílik. A folyó, mint vízi út is jelentős, ekkor már hajóvontató állomás működött itt, és a vízimolnárságot is sokan űzték. A szabadságharc alatt súlyos áldozatot fizetett. Az 1849. áprilisában felrobbantott osztrák hajó, mely lőport szállított, a parthoz közeleső házakat romba döntötte és a távolabbiakat is erősen megrongálta.Az 1850-es években a falu ismét fejlődésnek indult, mivel a Dunán megjelentek a gőzhajók és egy új foglalkozásra nyílt lehetőség, a hajózásra. Gönyű ennek következtében gőzhajó kikötővé és Győr elő kikötőjévé vált.A Duna hajózhatósága, a kikötő létesítése, a Postakocsi fogadó felépítése és az egyre növekvő vízi forgalom fellendítette a falut. Gönyű legnagyobb fejlődését az 1920-as években érte el. Kereső lakosainak több mint fele hajós volt. Naponta több mint 12 hajó és 30 uszály fordult meg a kikötőben. Élelmet, szenet vettek fel. Itt történt a vámvizsgálat, és itt szálltak be a hajókra a kalauzok, akik Bécsig, vagy tovább vezették a hajókat. Községünkben nagyon sokan éltek a hajózásból. Ez a mesterség egyes családokban apáról fiúra szállt és hajós családok alakultak ki, akiknek, bár Magyarországon hanyatlik ez az iparág, leszármazottaik közül még sokan dolgoznak hajókon.A község határában épülő és bővülő nemzetközi kikötő új lendületet adhat ismét a község vízi életének.

gonyu.hu