Győr Hotels

Fehértó

  2007 dec 01 / #Győr

Fehértó a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főúttól északra, kb. 10 km-re terül el, Győrtől 30. Csornától 16 km távolságra fekszik. Lakosainak száma 510 fő, enyhén csökkenő tendenciát mutat.

Korábban az elvándorlás következtében csökkent a népesség, ma inkább a születések száma alacsony.
Az aktív lakosságnak körülbelül a fele naponta ingázik Győrbe a munkahelyére. Ez a réteg is kötődik azonban a termőföldhöz, hiszen falun az állattartás és főként a zöldségtermesztés (paprika, paradicsom, uborka, hagyma) fontos jövedelemkiegészítő tevékenység.
A községben 208 lakás található, ebből 2 önkormányzati tulajdonban van.
A település a szennyvízcsatorna kivételével, infrastruktúrával teljesen ellátott.
Győr irányából közvetlen autóbusszal érhető el. Csorna fele is közlekedik menetrendszerinti buszjárat, átlagosan naponta 3 óránként. Személygépkocsival legkönnyebben a 85-ös számú főútvonalról Győr felől Kónynál jobbra elfordulva közelíthető meg.
Fehértóról az első említést 1368-ból olvashatjuk. Előtte – feltevések szerint – egy Újfalu nevű község feküdt a mai Fehértó területén. A település minden valószínűség szerint a pogány dúlások következtében pusztult el, mégpedig mindjárt a török hadjáratok kezdetén.
A falu a XIV. század végétől 1848-ig úrbéres község volt, a székeskáptalan jobbágyai lakták. Mindig Győr vármegyéhez tartozott, földbirtokos ura a győri káptalan volt. Földje nem volt a legtermékenyebb, lakóinak épphogy megélhetést nyújtott. Valamikor marha és lótenyésztéséről volt híres, később jól jövedelmezett a nádtermelés, és a mesterséges haltenyésztés.
A XIX. század elején a földművesek mellett a kismesterségek művelői is megtalálhatók: egy időben több takácsmester is dolgozott itt, a kendert helyben termelték.
Az 1945-ös földosztás során többen jutottak földhöz, majd megalakult a termelőszövetkezet, mely az 1990-es évek elejéig működött.
Közigazgatási feladatait Győrsövényházzal és Bezivel közös körjegyzőségben látja el.
A falu mellett elterülő Fehér-tó a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, ahol láp- és mocsárrétek, nádasok, fűzfabokrok vagy vastag törzsű fűzfák szegélyezik a művelésre fogott legelőket, szántókat. A réteken orchideák virágoznak a mocsári gólyahír között, a kosbor is különféle színekben pompázik. A tóban még élnek csíkfélék, a lápi póc és a compó. Szigorúan védett terület, hiszen madárvilága egyedülálló. A nádasokban fészkel a nagykócsag, a bölömbika, a vörösgém, a réteken a bíbicek, cankók és godák nevelik kicsinyeiket. A költöző madarak fontos állomáshelye a tó és vidéke. Az ornitológusok 200 madárfajt tartanak itt számon. A megfigyelőtoronyból csodálatos madárarzenál tárul a szemünk elé. Két évtizede szerveznek ornitológai és természetvédelmi tábort. Szakemberek vezetésével diákok és kutatók együtt dolgozva ismerkednek a Hanság értékeivel.

kelet-hansag.celodin.hu