Enese

6000 éves múlttal büszkélkedhet a község! 2002 nyarán Langó Péter régész végzett ásatást Enese területén – honfoglaláskori leletek után kutatva. Az ásatás során kerültek elő az újkőkori használati tárgyak a település legmagasabb pontján az ún. Öregfaluban.

A jelenlegi belterületen, a vasút mellett avar, római és Árpád-kori töredékek bizonyítják: folyamatosan volt élet a község területén.
Az első írásos feljegyzés 1270-ből való, amikor majorságként említik a falut. Birtokosa az Enessey család. A középkor folyamán több formában szerepel a település neve: 1368-ban Inse néven szerepel egy határjáró levélben, 1476-ban Enese. Sokat szenvedett a török hódoltság idején, a Bécs felé vonuló seregek égetik fel több alkalommal. A törökök a legnagyobb pusztítást 1553-ban okozták, a falu teljesen leégett, ekkor pusztult el az Enessey család levéltára is. Egy 1691-ben keletkezett kanonoki látogatási jegyzőkönyv Enesét még mindig az elpusztított falvak között említi.
A XVI. századi jelentősebb birtokosok- természetesen az Enesseyek mellett – a Szapáry, Cseszneky és Iványos családok. 1526-ban a falu egyik fő birtokosa MilványiCseszneky György a tatai vár kapitánya.
A XVIII. Század második felében már a Hrabovszky, Mesterházy, Nagy és Székely családok szerepelnek birtokosként – az Enesseyek mellett. Az 1848-as forradalom hírei eljutottak a faluba, a község esperese baráti és levelező viszonyban állt Kossuth Lajossal. Megalakult a Községi Honvédelmi Egylet, megrendelték Kossuth Hírlapját. A szabadságharc bukása után Enese önálló tanítói állást szerezhetett. Nagy változást jelentett a község életében Hetvényi István tanító érkezése 1860-ban. Az ő működésének eredményeként az enesei iskolát a legjobbak közé sorolták a megyében.
Fontos esemény volt a község életében a vasútállomás megnyitása 1870-ben. Enesének gőzmalma is volt, melyet 1907-ben vettek nyilvántartásba. Az I. világháborúban 23 katona vesztette életét. A Nagyatádi-féle földreform következtében 42 házhelyet mértek ki. A világháborúban elesett Hősök emlékét emlékmû őrzi a falu központjában.
A kiváló földrajzi adottságokkal rendelkező település a második világháború után megduplázta lakóinak számát.
Három egykori kúria – Barcza ,Tschurl, Kesserű – őrzi a XIX. Század építészetét. Ekkor jutottak birtokhoz a Dóczi, a Korn és a Bogner családok is. Két felekezetnek, az evangélikusnak és a katolikusnak, van temploma. A katolikus templom 1895-ben épült

enese.hu