Dunasziget

2007.12.01

Nevét hiába keresnénk középkori dokumentumokban. Új település, bár régi gyökerekkel bír. Az Öreg-Duna vagy Nagy-Duna szigetek sokaságát építette. A vizek közé szorult települések állattartó népe a nagyobb szigeteken vert tanyát, minden falunak megvolt a maga “szigete”.

A Szlovákiába szakadt csallóközi, Vajkának Cikolasziget Tejfalunak Tejfalusziget, Doborgaznak Doborgazsziget. Amikor még az egységes természetföldrajzi és kultúrtörténeti tájat, a Szigetközt és a Csallóközt az államhatár nem választotta el, egy sajátos településforma, egy Duna menti tanyavilág alakult ki. Az állandó településekről nyaranta a csordát a Duna-ágakon átúsztatták, és őszig ott élt ember és állat egyaránt. Így lassan-lassan ott is megvetette a lábát az ember, az állattenyésztés mellett megjelent a földművelés, egyik-másik sziget közigazgatási központtá vált, iskolát kapott, és megindult a faluvá válás útján.
A trianoni határmegvonás önállósította a szigeteket, de ezek nagysága behatárolta az életteret és a “szigetlakók” egyre közelebb kerültek egymáshoz, amit a politika is tudomásul vett. 1968-ban találó nevű Dunasziget néven egyesítették a szigeteket. Az ártéri erdők kísérte Duna-ágban a víz lassú áramlása, cserélődése és gyors melegedése kedvező feltételeket biztosít a nyári strandolóknak, horgászoknak, a városból vidékre menekülőknek.

vendegvaro.hu