Börcs

2007.12.01

Magyarország északnyugati részén, Győrtől 13 km-re helyezkedik el . A település az M 1-es autópálya és a Rábca folyó kereszteződésénél kialakult háromszögben fekszik. A fő közlekedési útvonalak elkerülik a falut.

A Budapest-Bécs főútvonalra Abdánál lehet rátérni. A községhez legközelebb az egy km-re fekvő Győr-Sopron útvonal van. A Rábca folyó választotta el a községtől egészen 2000-ig. Ekkor hidat építettek a folyón, s azóta Börcs nem zsákutcás település. A Rábca északi partján az áradásos területből egy nagyobb domb emelkedik ki, ezen települt meg a község.

Az oklevelek szerint a XII. század végén lakott terület volt. A helynév valószínűleg a ma már nem használatos Bér személynévből ered, de lehet a Bertalan személynév változata is, azaz Ber. A név végén olvasható „cs” (azaz Bercs) a kicsinyítő képzős változata. 1908-ban a községi törzskönyvbizottság véglegesen a Börcs változatot fogadta el. A község 1468 előtt a zirci apátság és a Szentgyörgyi grófok birtoka. Utóbbiaknak kastélyuk volt a faluban. 1489-ben a falu csere útján a győri püspök birtokába került, s a tulajdonában maradt az 1945-ös földosztásig. A templom mellé épített őrtorony és a falu sánccal való körbekerítése stabilizálta a község népességét. Fontos feladat volt a dombon álló, román kori kőtemplomot, s ezzel a győri vár körül húzódó védő- és megfigyelő pontokat teljessé tenni. Erre 1588-ban került sor, a vármegye a kőtemplom mellé egy kerek őrtornyot építtetett, s a templomot föld-sánccal vette körül. E kerek őrtorony adta német nevét a falunak. A német katonák 1590-ben bosszúból, mivel a helyiek nem fizették a zsoldot, felgyújtották a falut. Az igazi pusztulás a falura Győr 1594-es elfoglalásakor várt. Az újratelepülésre a vár 1598-as visszafoglalása után került sor. A XVIII. század a Rákóczi szabadságharc leverése után nyugalomban telt el, egészen 1809-ig Napóleon magyarországi hadjáratáig. Eme időszak volt Magyarország történetében a békés gazdasági fejlődés korszaka. A jobbágyság eltörlése, a polgári tulajdon kialakulását jelentette E folyamatot az 1853-ban kiadott úrbéri pátens, szabályozta. A sorscsapások nem kímélték a települést, 1866-ban kolerajárvány, 1876-ban árvíz pusztította a falut. Ebben az évben befejezték a Rábca szabályozását. 1886-ban ismét árvíz pusztított, majd a falu nagy része leégett. Az első világháborúban szinte minden családból részt vettek. 24-en lelték halálukat. A két világháború között a börcsiek többsége mezőgazdasági tevékenységet folytatott. 1938-ban 832 lakosból 713 volt az őstermelő, 64 iparos, és három kereskedő. A II. világháborúban 28-an vesztették életüket, többségük a Donnál. A Második Ukrán Front csapatai 1945. március 31-én elfoglalták Öttevényt, Abdát és Börcsöt. A németek már elhagyták a falut. Harcok nem voltak a községben. 1945-ben összesen 845 katasztrális hold földet osztottak s ki, többségét a győri káptalan itteni birtokából. 168 holdat a Földműves szövetkezet megalapítására vettek igénybe. 1955 júliusában alakult meg az Aranykalász Termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet 1956–os megszűnése, majd 1957. márciusi újjáalakulása után a végleges nagyságát 1959-re érte el. A községnek az 1960-as évek jelentős változásokat hoztak. A régi épületeket elbontották, s helyükre kockaházakat emeltek. 1955-ben villamosították a községet, s megépült a posta. A község körzetesítés 1968-ban érte utol a települést. Abdához csatolták, s annak társközségévé lett. Az általános iskolát 1973-ben vonták össze, s ezután már csak az alsó tagozat maradt a településen. A faluban katolikusok (kb.75 %-ban), s evangélikusok (kb. 20%-ban) élnek. 1912. október 1-jén indult meg az oktatás az evangélikus iskolában. Az ev. egyház által működtetett árvaházat 1938-ban avatták fel. Az evangélikus templom építését 1951-ben kezdték meg, s 1960-ban szentelték fel. Az urasági ispánlakot 1903-ban vásárolták meg iskolának, s 1905 novemberében avatták fel. Az iskolát 1991-ben felújították. A község legrégebbi egyesülete a Tűzoltó Egylet, amely 1889-ban alakult meg. 1930-ban létrejött a Polgári Lövészegylet. Az 1950-es években az egyesületeket megszűntették.
A falu arculata a rendszerváltást követően gyorsan változott meg. 1990-ben önálló önkormányzat alakult. A közigazgatási ügyeket továbbra is Abdával közösen végzik. A körjegyzőség hivatalának kialakítására, modernizálására 1995-ben került sor. A képviselő-testület üléseinek lebonyolítására, az esküvők ünnepélyes levezetésére, valamint a civil szerveződések működésének elősegítésére egy korszerű termet is kialakítottak. 1991-ben elkészült az orvosi rendelő, és a ravatalozó. A sportcentrum az 1994-es évben került átadásra. 2001-ben új utcanyitásra került sor, amely hamarosan megtelt az újonnan felépült lakóházakkal. Ezért 2003-2004-ben újabb két utca kialakítására volt napirenden. A vezetékes infrastruktúrák közül a vizet 1985-ben, a gázt 1998-199-ben és csatornát 1995-ben adták át. A 2004-es év legjelentősebb beruházása volt az utak rendbetétele 9. 000 m2 nagyságrendben. A településen önálló postahivatal és a helyi kábel TV hálózata működik. A csodálatos környezetnek köszönhetően (holtágak nyílt vízfelülete, erdők, ligetek, nádasok) a vidék alkalmas gyalogos, kerékpáros túrák lebonyolítására. A teleházat 1998-ban hozták létre a fiatalok kezdeményezésére, s amely a központja a Faluvédő és Művelődő Egyesületnek is.

wikipedia.org