Bakonyszentlászló

2007.12.01

Bakonyszentlászló a Pápai – Bakonyalja és a Súri – Bakonyalja találkozásánál helyezkedik el. Kistájrészként a Fenyőfői – Bakonyalja elnevezést kapta, melyet nyugaton a Gerence – patak, északon a Pannonhalmi- dombság, keleten a Bakony – ér határol. Kiterjedése 198 km2.


A település Pápától, Győrtől és Veszprémtől egyaránt 40 km távolságra van.
Természeti környezete érdekes átmenetet jelent a Kisalföld és a Bakony jellegzetességei között. Újabban növényföldrajzilag a Kisalföld részének tekintik a tudósok. Földtanilag viszont a Bakony jellemzői érvényesülnek. Talaja homok és barna erdei talaj. Jelentősebb folyóvizei a Cuha – patak és a Hódos- ér. (kép: bakonyszentlaszlo_bemutatkozas_4.jpg, Bakonyszentlászló Cuha patak)
Természetes tava nincs.
Erdeinek meghatározó fafaja a tölgy, a bükk és a kőris. Igazi nagy értéket a homoki ősfenyves jelent, mely tájvédelmi körzet. Az aljnövényzetben is találhatók ritka és védett növényfajok: a tőzike, a cifra kankalin, a havasi hagyma, a májvirág, s a Cuha völgyében élő alpesi ribizke. A Bakony hegyei a falu határában kezdődnek. Gyönyörű kirándulóhelyek várják a természet szerelmeseit. A területet behálózzák a turistautak. Nevezetes természeti látnivalók: az Ördögrét,
és a barlangok. A környék állatvilága inkább az idelátogató vendégvadászok előtt válik ismertté. Jelentős számú szarvas, őz, vaddisznó s betelepített muflon népesíti be az erdőt. Sok a róka és a fácán s vadmacska, görény, sőt borz is található.A lakosság lélekszáma kb. 2100 fő, zömmel magyar nemzetiségűek.

A település ipari jellegű: bauxitbánya, fafeldolgozók, téglagyár a főbb üzemek, de mezőgazdasági és állattartási tevékenység is megtalálható.

bakonyszentlaszlo.hu