Bakonygyirót

A község Győr-Moson-Sopron megye déli részén található 2002. október 20-a óta. A lakosság és a települési önkormányzat kérésére a 47/2001. (VI. 18.) számú országgyűlési határozattal átcsatolták Veszprém megyéből.

A község Győrtől 32 km-re van. A 82-es főközlekedési úttól 2 km-re nyugatra, a vele párhuzamosan haladó Románd Bakonyszentlászlói út mentén fekszik. A Pápa–kisbéri út kereszteződésétől (Romándtól) 2 km-re. A településen halad keresztül a Győr-Veszprém vasútvonal, melynek a község szélén megállóhelye van. A közlekedés javarésze azonban a Kisalföld Volán által üzemeltetett autóbuszokkal bonyolódik le, melyek 2 óránként, műszakváltásonként sűrűbben, érintik a falut.

Története
Első írásos említése 1237-ből való (Gyrolt). Neve a német Gerald személynévből származik. A 18. századig Csesznek várához tartozott. A török hódoltság idején elnéptelenedett. A 18. századtól új birtokosai, az Esterházy család kezdte elsősorban német telepesekkel benépesíteni. Neve 1909-ig Gyirót volt. A település a régi Győrből Veszprémbe vezető út mentén alakult ki. Az eredeti gyiróti falu nem a jelenlegi helyén, hanem a Bakonyér partján terült el. A XIII. századtól a cseszneki vár tartozéka volt. A község első írásos emléke 1234-ből való. Gyrolt néven említik. 1570-ben lakatlan hellyé válik. Az Esterházy család 1714-ben kezdeményezte a község újratelepítését idehozott német telepesekkel. A lakosság túlnyomó részének még 1914-ben is a német volt az anyanyelve. Az itt élők fával kereskedtek, fuvarozást vállaltak. 1904-ben az egész falu leégett, s utána épült ujjá. Abban az időben sokan kivándoroltak innen Amerikába. A község 1913-ig Gyirót néven szerepelt, ezután lett Bakonygyirót. A II. világháború helyi áldozatainak emlékkövét 1989-ben avatták fel. 1945 után a lakosságot kitelepítették. Helyükre 19 felvidéki magyar családot hoztak. Ma már nincs különbség az emberek között. A falu teljesen elmagyarosodott, csak az idősebbek beszélik a sváb nyelvet.

A termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg, majd feloszlott. A szövetkezetet 1957-ben ujjászervezték, előbb Romándhoz (1962), majd Veszprémvarsányhoz (1975) csatolták. Két tantermes, két tanerős elemi iskoláját 1948-ban államosították, majd Veszprémvarsányhoz körzetesítették. Romándi kezdeményezésre 1998-ban az alsó tagozatos iskola Veszprémvarsányból átkerült Romándra. Az óvodát és az iskolát Romándon a két település közösen üzemelteti, illetve tartja fenn. A gyermekek ugyanakkor Bakonyszentlászlóra illetve Veszpémvarsányba járnak a körzeti iskolákba. A település leginkább az 1960-as években fejlődött. 1961-62-ben épült fel a kultúrház, melyet 2002-ben felújítottak. Az orvosi rendelőt 1963-ban építették 2003-ban, pedig felújították. A községi bekötőutat 1966-ban építették, illetve látták el szilárd burkolattal. A község a legfontosabb vonalas infrastruktúrákkal rendelkezik (vezetékes víz, gáz, telefon).

Az itt élő emberek Romándra, Veszprémvarsányba és Zircre járnak dolgozni. A legutóbbi időben, illetve a megyeváltást követően egyre többen dolgoznak Győrben. Sajnos nagy részük oda is költözött. A háziorvos és a gyermekorvos kétszer rendel hetenként az orvosi rendelőben. Az üresen álló házak egy részét külföldi, főleg németországiak vásárolták fel. Ők csak a nyári időszakban, szabadságukat töltik a településen. A falu életébe nem integrálódtak be. Sajnos a megüresedett házakat tulajdonosaik nem adják el, hanem bízva jobb időkben, megtartják. Így a falu népessége egyre jobban fogy. Az ingatlanok állaga romlik. A falugondokság szociális munkásokkal kiegészítve egész éven át gondozza a közterületeket, parkokat, utakat és a járdákat is rendben tartja, ott, ahol az idősek a maguk erejéből erre nem képesek.

A település életét a mezőgazdaság határozza meg. A városokról, az iparterületektől távol levő település lakosságát nem tudta megtartani. Bakonygyirót lélekszáma 1949-ig növekedett. Azóta folyamatosan csökken. Fő gazdasági egysége a Bakonykert Mezőgazdasági és Szolgáltató kft, melynek a falu központjában 50 vagonos hűtőháza van, amit 1999-ben épített. Saját terményeit tárolja itt, de bérhűtést is vállal.

A község 1950-ig, a tanácsrendszer kialakulásáig a bakonyszentlászlói körjegyzőséghez tartozott. A falu a hatvanas évektől Románddal, Bakonypéterddel és Gic községekkel közös tanácsot alkotott. A lakosság 1990 után önálló Képviselő-testületet választott. A rendszerváltás után is megmaradt a romándi körjegyzőségben a 2003. év végéig. Ekkor spontán népi kezdeményezésre 2004. január l-i kezdettel újra Bakonyszentlászlóval és Fenyőfővel alkot körjegyzőséget.

wikipedia.org