Babót

2007.12.01

Területe már a neolitikum idején is lakott volt és az ásatások számos római korból származó, illetőleg avarkori leletet is felszínre hoztak. A településnek valószínűleg I. István óta van temploma, mert a környéken található falvakban nincs nyoma árpád-kori templomnak vagy temetőnek.

Az biztos, hogy Kapu várából még az 17. század végén is Babótra jártak misére és temetkezni. Első írásos említése 1217-ből származik, Bobeth formában. A Képes Krónikában Bobuthként szerepel, de a 14. század végi oklevelekben már Baboth alakban fordul elő.

Az Árpád-korban állt itt egy Feketevár vevű erőd, melynek maradványait a régészek a 19. században tárták föl. A falu 1387-ig királyi várbirtok volt, ekkor Luxemburgi Zsigmond a Kanizsayaknak adományozta. Később a Nádasdyak , majd az Esterházyak tulajdonába került.

Az 1590-es években a törökök elpusztították, de a 17. század elején újra benépesült. Fejlődése a 18 – 19. században indult meg, de 1830-ban a kolerajárvány nagy pusztítást végzett a községben.

Az elmúlt évtizedekben a településen kiépült a vezetékes ivóvíz, a csatornahálózat és a telefonhálózat. A lakók ma is főleg mezőgazdaságból élnek, vagy átjárnak dolgozni Kapuvárra

Nevezetességei
Többszáz éves kocsányos tölgyek, vagy királyfák
1667-ből származó római katolikus templom

wikipedia.org