Győr Hotels

Bábolna

  2007 dec 01 / #Győr

 Bábolna és környéke az ősidőktől fogva fontos terület lehetett az itt élő emberek számára. Természeti adottságai nagymértékben kedveztek az ember megtelepedéséhez. A közelben több ezer éves zsugorított férfisír és a mellette talált nagyobb méretű, félkész kőeszköz Magyarországon ritkaság számba megy.

Bronzkori, római és népvándorlás kori leleteket is találtak a környéken. A szomszéd település határában a honfoglalás kori magyar páros temetkezés tanúbizonysága: a Dunántúl egyik leggazdagabb s egyetlen tarsoly-lemezes sír párja került elő 1956-ban.
Báb, bábu, bábálu, bábál, bábony, babona és a helységnévként szereplő Bábolna egyetlen ősi szóból eredt. A Kirgiz nyelvcsalád értelmező szótárában a BÁBÁLU szó jelentése: erős pártfogóra támaszkodó személy, illetve család. A BÁBÁLU SÁÁR olyan települést jelent, amelynek túlvilági erővel rendelkező pártfogója van.

A legrégebbi írás 1268-ból származik, de ez feltételezhetően nem a település megalakulásának éve. A pusztabirtok a Babunai család tulajdona volt. Bábolna a XIII. századbeli okmányokban Babuna illetve Bábóna néven szerepel.
1328-ban, Szent György tiszteletére, felépült Bábolna temploma. Az épület 1529-ben elpusztult, de a XVIII. században újjáépítették. Ezzel a templommal Bábolna a környék szellemi központjává vált.
A török időkben, 1529-ben elnéptelenedett a település. A rómaiak Budától Bécsig a Duna mentén építették ki Európa akkor legszélesebb hadiútját. Az út azonban a kereskedők számára sohasem volt biztonságos. Így jött létre a Budáról ugyancsak Bécsbe vezető nagy állathajtó út: a Mészárosok útja. Az út tengelyében terült el a bábolnai határ, ahol az állathajtók jó itató, pihenő – később pedig vágóhelyet is találtak. Az 1400-as években az ország külkereskedelmi állatforgalmának zömét a nagy állathajtó úton -tehát Bábolnán keresztül- terelték a külhoni vásárokra.
Az 1500-as évek második felében elpusztul a falu, de az 1600-as években újra éled.
1590-ben öt családot regisztráltak Bábolnán.
1696. december 3.: A Szapáry család visszakapja Bábolnát.
Az 1784-es népszámlálás már hatvan családot talál Bábolnán.
A XVIII. század első felének fejlődése a mai napig látható: ekkor épült a Római katolikus templom (újjáépült), a Kastély és a Kaszinó (1758).
A török hódoltság korszakát messze megelőzve kezdődött a szembenállás a pogány hitet nehezen felejtő Bábolna és az új vallást terjesztő Pannonhalma között. Az ősi pogányünnepek színhelyét jelölte az -a fekvő bikát ábrázoló- áldozati bálványkő, ami az Ördöghegyen állott (ma Nagyigmándon található).
A török béke után meginduló francia háborúk a Mezőhegyestől (a magyarországi ló- és vágó marha tenyésztés központja) messze fekvő tájakra kívánta irányítani a katonaság ló és vágó marha szükségletének kielégítését.
Csekonics József (Mezőhegyes puszta parancsnoka) javaslatára, az 1789. február 11-én kelt Legfelsőbb Utasítás már a mezőhegyesi méneshez rendeli a gróf Szapáry József tulajdonát képező bábolnai birtokot (fiókintézetként). A birtok ára: 450 000 forint színaranyban.
A ménesbirtokon a kivételes jogot élvező vendéglősön és annak alkalmazottjain kívül nem volt egyetlen polgári személy sem.
Bábolna 1806. október 18-tól önálló ménessé vált. Településünk története ezután elválaszthatatlanul összefonódik a ménesével (később a Gazdaságéval).
Ausztria elvesztette a háborút a franciák ellen, és békeszerződést kötött Napóleonnal. A francia sereg behatolt az időközben kiürített bábolnai ménesbe 1809. június 15-én és teljesen felégette (bosszúból, hogy a lovaknak csak hűlt helyét találták). 1810-ben építették fel újra a ménesistállót, a kancaistállót, a fedett lovardát és a kaszárnyát.
Az 1800-as évek első felében Hild János tervei alapján felépült a bábolnai iskola.
1820-1830. között épült a Kórház (jelenleg Szálló).
1840-ben épült a Kaszárnya (ma Kakas Szálló).
1848. december 27.: Görgey vezérkarával együtt Bábolnára érkezik. A birtokot a magyar hadvezetés a Monarchia hadállásának vélte. A kormánybiztosság élelmet (elvitték többek közt a teljes lisztkészletet), állatokat, szekereket rekvirált. Bábolna veszteségei felmérhetetlenek.
1848. december 28.: Vesztes bábolnai ütközet.
1849. október 6.: A szabadságharc elbukott. Bécs továbbra is kezében tartja a ménesbirtokot.
1852.: Egy 14 éves arab fiú, Nagle kíséretében Bábolnára érkezett Obajan, a nemes arab mén, megalapozva a mai ménes kialakulását. Nagle 1899-től 1913-ig állt a Ménesintézet élén, mint főparancsnok, Fadlallah el Hedad Mihály néven.
1867.: Kiegyezés. Bábolnát a magyar kormány visszavásárolja -magyar pénzen immár másodszor magas árat fizet érte.
1870.: A Bábolnai Általános Iskola megkezdte működését.
Az 1890-es népszámlálás adatai szerint a Bábolnán élő állandó polgári lakosság száma: 1111 fő (577 férfi és 534 nő). A katonai népesség lélekszáma: 359 fő.
1913-ban már állami távirda-hivatal és posta, 1926-ban pedig telefonállomás is működött a településen.
1919. nyarától 1919. novemberig Bábolna román megszállás alatt volt. Hajnyi Artúr az új ménesparancsnok ezek után megkezdi Bábolna újjáépítését.
Az 1930-as években felépült a protestáns templom.
1945. januárjában a németek Székesfehérvár felől menekültek, s a Bábolnán átvezető és Bécs felé tartó országút látszott a legbiztosabb menekülésnek. Ekkor még sokan voltak Bábolnán: egy egész repülőtér legénysége. Utánuk, március első napjaiban az SS-ek érkeztek, akik a hátvédek voltak. Ők is, és az előbbiek is kifosztották Bábolnát.
1945. március 27-én reggel 5-6 óra körül bukkant fel a szovjet csapatok előörse.
1946. augusztus 20.: Az első fizetés: a gazdaság minden dolgozója 5 forintot kapott.

1948. december 23.: A Bábolnai Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat megalapítása.
1949.: Névváltozás: Bábolnai Állami Gazdaság.
1955.: Névváltozás: Bábolnai Törzstenyésztő Állami Gazdaság.
1958. december 5.: A korábban hosszú ideig -több évszázadig- közigazgatásilag Banához tartozó település önálló község lett. 50 magánház volt a mag, ami a községgé válást lehetővé tette.
1959.: A Gazdaság neve: Bábolnai Állami Gazdaság.
1960. május: Burgert Róbert átveszi a Gazdaság irányítását. Vezetése alatt Bábolna magára vállalta és meg is valósította a termelés forradalmát. A község teljes szántóterületét kukoricával vetették be. A gyors gazdasági fejlődés kimerítette a helyi munkaerő-tartalékot, így szükségessé vált a munkaerő-import a környező községekből, sőt az ország távolabbi vidékeiről is. Nagyszabású lakásépítkezés kezdődött: a gazdaság felépítette a Kisfaludi lakótelepet (de kevésnek bizonyult). A gazdaság a lehető legnagyobb kedvezményeket és segítséget nyújtotta azon dolgozóinak, akik két év alatt felépítették saját házukat. Az építkezés kalákában történt. 1964-től 1975-ig tíz új utca épült be. A község lakossága ezalatt a duplájára szaporodott és meghaladta a háromezret.
1971.: Bábolna megkapta a nagyközség besorolást.
1973. szeptember 30.: Névváltozás: Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát.
1975.: Megalakult a Bábolna-Bana Nagyközségi Közös Tanács.
1977. január 2.: Közös tanács alakult Bábolna székhellyel (Bábolna, Bana és Tárkány közigazgatásának összevonásával). A kombinát 8 hektárt és 5184 m2 mezőgazdasági ingatlant adott át a nagyközségnek településfejlesztés céljából.
1982.: A Ménesudvarban átadtak egy istállóból átalakított 175 férőhelyes Kamaraszínházat.
1983.: A Lobkowicz-erdőben történt hévízkutató fúrások során termál-karsztvízre bukkantak. A két kút hőmérséklete 44 oC, illetve 52 oC.
1984-ben átadásra került az orvosi rendelőintézet és az Ifúsági lakótelepen 48 lakás.
1984-1988-ig Bábolna Komárom vonzáskörzetéhez tartozott. Társközségei a rendszerváltás után váltak le.
1990. okt. 1.: A közös igazgatásból kiválik Bana, majd Tárkány is.
1991. jan. 1.: Bábolna teljesen önálló közigazgatású lett.
1995.: Az egykori tiszti kaszinó épületét a Bábolna Rt. helyreállíttatta, reprezentatív éttermet, kávéházat és különtermeket rendezett be. Itt kapott helyet a ménesbirtok történetét bemutató múzeum is. A múzeum egyik termében a két évszázados hagyományokra visszatekintő arab-lótenyésztés történetével ismerkedhetünk meg.

A település 2000-ben lépett be az Intelligens Települések Szövetségébe.
2000. december 7.: Bábolna megszerezte az ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítványt a közigazgatás területére a nagyközségek szintjén az elsők között.
A gazdasági változások szükségessé tették, hogy a 2001. évben szervezetileg is elkülönüljön a bábolnai hagyományokat, a lótenyésztést, a nemzeti kulturális örökség részét képező kastély-együttest tartalmazó Ménesbirtok és a versenyszférában dolgozó baromfitenyésztési- élelmiszeripari vertikum (Bábolna Rt.) kettéváljon. 2001. augusztus 1-jén létrejött a 100%-ban tartósan állami tulajdonú Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft., amelynek egyik alapvető feladata a kastélyegyüttes, a ménesudvar és a lóállomány megőrzése, az 1789-es alapítástól felhalmozott eszmei örökség továbbvitele.
2002. aug. 29.: A Bábolnai Sportcsarnok átadása, mely több mint 1000 m2-es küzdőterű hitelesített kézilabdapálya.
2003. július 1-én Bábolnát várossá nyilvánították. 2003. október 4-én a “Pusztán város” városavató ünnepség keretében Dr. Szili Katalin, az országgyűlés elnöke Bábolnát várossá avatja.

Bábolnának új vonzerőt adhat az idegenforgalom fejlesztése, amely mind az önkormányzat, mind a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. elképzelései között szerepel. A Bábolna Rt. tulajdonában álló 37, illetve 52 oC-os gyógyvíz hasznosítása, az erre épülő termálfürdő kialakítása tervezés alatt áll. Az önkormányzat további elképzelése között szerepel egy hideg vizes strand megépítése.
Jelentős fejlesztési elképzelése az önkormányzatnak egy 50 ha-os terület kialakítása, melyen ipari parkot kívánnak létrehozni. A befektetőket adókedvezményekkel várja az önkormányzat.

babolna.hu