Árpás

A falu Csornától délkeletre 18. km-re, Győrtől 32. km-re a Rába folyó partján fekszik. Megközelíthetjük Győrtől a 83-as úton Tétig, onnan nyugatra Mórichidán át. Határának talaja túlnyomórész kötött, agyagos, de néhol homokos öntésiszap. Állatvilága inkább apróvadakban gazdag, de gyakori az őz és a vaddisznó.

A falu nevét először 1030-ban említik oklevelek, a bakonybéli apátságnak adományozta Szent István, néhány évvel később1037-ben már a határában lévő rév jövedelméről esik szó. Az 1086-os okirat az árpásiaknak apátsággal szembeni kötelezettségét említi mely: termésük fele, robot, sörfőzés.

1242-ben királyi látogatásról írnak az oklevelek. 1242. október 6.-án IV. Béla azért járt a faluban, mert Móricz mester, aki a király életét megmentette a Muhi csatában, megalapította azon a szigeten, amit a Rába és Marcal képeznek a Szent Jakab – prépostságot. 1251 előtt a prépostság temploma már valószínűleg állhatott.

A törökök 1594.-ben elpusztították a települést, ekkor a falu lakossága elmenekült, majd az üres telekre rácokat telepített a török család, 1613.-ban viszont ők is elhagyják a települést. A község lakossága sokat szenvedett az 1706-1707.-es harcokban, mikor Bottyán János kurucai vívták harcukat a területen. Majd 1709.-ben Pestis járvány tőrt ki. Az 1848-49.-es szabadságharcban a lakosság közül 7-en vettek részt, ezután jobbágyfelszabadítás 1851.-ben.

A Rába szabályozási munkáknak 1893.-ban lett vége. A lakosok közül 1900 körül sokan kivándoroltak Amerikába.

A település nevezetessége a Szent Jakab –templom, mely román-gótikus templom, turisták által is kedvelt ez a hely, mert a templommal szemben a Rába árpási hídfőjénél megszakad a folyót kísérő galériaerdő és az itt lévő kaszáló a vízitúrázók számára igencsak jó táborozóhely.

A község népessége salynos csökkenő tendenciát mutat, a megüresedett házakat főleg külföldiek, nyaralóknak veszik meg.

© copyright tigaman webdesign