Győr Hotels

Adásztevel

  2007 dec 07 / #Győr

Pápától 10 km.-re délkeleti irányban található Adásztevel. Szomszédos települései: Pápa, Nagytevel, Homokbödöge. A falu területe 853 hektár, lakosainak száma 874 fő. A településen 309 lakást tartanak számon.
950 előtt egy Árpád –házi herceget hívtak Tevelnek, aki Árpád fejedelem egyik unokája volt és ezen a területen foglalt szállást. A falut gyakran nemesi jelzővel emlegették, mert a rendi társadalom megszűnéséig, tiszta nemesi volt, a XVIII. században ez különböztette meg a német lakosságú Nagyteveltől.
A korai középkorban a lakosok kettéváltak, jobbágyokra és nemesekre. A jobbágyok által lakott hely Nagytevelnek, a nemesek által lakottat, pedig Kistevelnek nevezték.

A falu 1180 körül jelent meg először oklevelekben Tuel néven, majd Adastemyl néven 1378-ban, írásos dokumentumban. A település 1594-ben pusztává vált, a török hódítások ide is elértek. 1647-ben, pedig a Latrok mindenből kifosztották. XVIII. században zsellérként élnek a jobbágyok az udvarházakban és az idekerült jobbágyok közül sokan házasságot kötöttek a nemesek lányaival.

A református főiskola melyet Pápáról telepítettek ki 1753-1783 között 30 éven keresztül kapott helyet a településen, az általános iskola falán emléktábla őrzi ennek emlékét. 1828-as években agrárfaluként ismert a település, ekkor már jóval több a zsellér és piacra, Pápára járnak az itt élők. 1910 és 1941 között felére csökkent a nincstelenek aránya. A lakosok 1945-ig mezőgazdaságból éltek. Az alacsony természetes szaporodás és a határ összeszűkülése következtében a népesség száma 1869 óta állandóan fogy. Sokan költöztek be a városba és 1930-ban sokan vándoroltak ki Amerikába is.
Az első világháborúban 57 adászteveli katona vesztette életét.

1698-ban és a későbbiekben a magyar lakosú település református anyaegyház, tanítóval és prédikátorral. A katolikusok, pedig Ugodhoz tartoznak. 1950-től 1973-ig a faluban önálló tanács működött, majd 1973-tól Ugodhoz csatolták. Művelődési ház 1959-ben épült, majd az iskola és a postahivatal is elkészült. Béke néven 1959-ben szövetkezetbe tömörültek a lakók. 1990 óta, pedig saját polgármesteri hivatallal és jegyzőséggel rendelkezik a falu, 2001-ben alakított Nagygyimót községgel körjegyzőséget.

A lakosok híresek a háziiparban készített gyékénylábtörlőjükről és a kosárfonásukról is. Az új iskola 1994-ben lett kész ekkortól a felső tagozatos gyerekek újból ide járhattak iskolába.

A falu hírességei
Dorosmai János költő, meseíró a községben született, aki diákkorában Erdélybe kerül majd később valúti tisztviselő lett Sopronban.
Sulyok Dezső, akit 1935-ben a Kisgazdapárt országgyűlési képviselővé választott.
Táncdalénekes Komár László.

Nevezetességek
A község közepén található a református templom, az iskola 1886-ban a Római katolikus imaházzal együtt épült, a harangláb titulusa Szűz Mária. A Református templom előtt az első és második világháborúban hősi halált halt hősök emlékére emlékművet állítottak a falu lakosai. A Klasszicista tornácos parasztházak a XIX. Század elejéről származnak, melyek a falu nevezetességei, ez a Rákóczi út 6,és az Árpád út 116. alatt állnak.

map.jpg

© copyright tigaman webdesign