Ácsteszér

Ácsteszér Komárom-Esztergom megye délnyugati részében fekvő település mely a Bakony északi lábánál festői környezetben található.

Az arra járót megragadja a tölgyerdők szépsége, hangulata. Megközelíthető az M1-es autópályán, vagy Székesfehérvárig haladva a 7-es úton, onnan északnyugati irányban a 81-es útra térve Bakonysárkányig, aztán délnyugatra 18. 8 km –re találhatjuk Ácsteszért.

Tiszta levegőjű környezet, igencsak vonzó úti cél a kirándulók számára. A vadban gazdag tölgyerdők ugyancsak vonzóvá teszik a települést.

Ha a község legmagasabb pontját megkeressük gyönyörű látványban, lehet részünk, elénk tárul a Bakonyt a Vértes hegységtől elválasztó Móri árok, és a Pannonhalmi Apatság.

A környező hat települést köti össze a Táncsics-túra útvonala mely Ácsteszér területéről, indul ki. A környék nemcsak gyalogos természetjárásra, hanem lovas és kerékpáros túrákra is alkalmas. A településen jelenleg 743 fő lakik.

1392-ből származik a település első írásos említése, ami ekkor Alch Thezer volt. Ez a név az itt élő ácsokra utalt. A középkorban még sokan éltek itt, majd később a törökök elpusztították és 1543-tól a falu elnéptelenedett.

Az Esterházy család a 17. századtól birtokolta a települést. Pecsétnyomó mely 1699-ből származik a fakitermelésre, utal rajta liliom és fejsze látható. 1772-től a lakosság német, magyar és néhány szlovák családból tevődött össze. 20. században a falu lakossága főként mezőgazdasági termeléssel foglalkozott, ekkor volt a legnagyobb a falu lélekszáma. 1945. március 27.-én véget értek a II. világháború harcai a területen.

1950.-ben Veszprém megyétől Komárom megyéhez csatolták a települést. 1960.-ban megalakult az Ácsteszéri Táncsics Termelőszövetkezet, mely 1977.-ben az akai, súri, csatkai szövetkezettel egyesült és később ismét önálló lett.

A község nevezetességei
1792-94 között épült a község műemlék jellegű temploma mely Barokk stílusú, tornya a homlokzaton emelkedik, hajója csehboltozatos, orgonáját a XIX. Században készítették. Itt született (1799-1884) Táncsics Mihály író, forradalmi és radikális politikus, ki Munkáslapokat alakított, 1840-ben röpiratokat szerkesztett és legendás alakja az 1848.-as márciusi forradalomnak. A községben 1971.-ben megnyílt a Táncsics Mihály emlékház.

A faluban minden év szeptemberében megrendezik a Szüreti Felvonulást és a rendezvények közé sorolható még a Táncsics emléktúra is.

© copyright tigaman webdesign