Ács

2007.12.07

Ácsról az első írásos említés 1138-ból származik. A települést a törökök 1540-ben teljesen elpusztították. Majd 1600-as években telepedtek le a református magyarok a pannonhalmi főapátság a Lichtenstein, Esterházyak majd a Zichy család tartozott birtokosai közé. A faluban és környékén nagy csaták folytak, a napóleoni háborúban, 1809-ben és a magyar szabadságharc során 1849-ben.

Ács földrajzi elhelyezkedése
A Dunántúl Északi részén Komárom Győr között található a település. Komáromtól 8 km. Nyugatra, Győrtől 38 km.-re keletre helyezkedik el. Megközelíthetjük a 10-es úton, vagy az M1-es autópályának. Komárom Esztergom megye legnagyobb lélekszámú községe, lakóinak száma 7400 fő. A település a Kisalföld északkeleti löszös, homokos peremvidékén található, a Duna partjától 4 km-re, a Győr Tatai teraszvidéken.


Az itt feltárt erődmaradványokból következtetve a települést már a rómaiak is lakták. Nevét az Árpád korban kapta az itt dolgozó ácsokról, település másik ősi szakma révén is ismert az aranymosásról. A fövenyes Duna-szakasz az aranymosók kedvelt helye, a homokszemcsék közé keveredett aranyrögöket hagyományos eszközökkel próbálják kitermelni az aranyásók.

Látnivalók
1871-ben Patzenhofer Konrád alapította az ácsi cukorgyárat mely a megye legrégibb élelmiszeripari üzeme. Az ácsi cigányzene is nagyon híres, népzenekutatók a cigányzene egyik égi fészkeként emlegetik. Szamarasok faluja néven is ismert a település. A zsidó temető már igencsak elhagyatott állapotban van, utolsó halottat 1971-ben temették el. A temetőt az Élők Háza – Béth Háckáim- néven imerjük Ács igencsak gazdag természeti értékekben, az Ácsi erdő a téltemető hazánkban legkiterjedtebb élőhelye, Hétvezér- facsoport, a Törökmogyoró- fasor a Concópusztai park fakülönlegességei védettséget élveznek az aranymosás alkalmas dunai partszakon. A Malom-tó a falu szélén található horgászparadicsom.

map.jpg

© copyright tigaman webdesign