Ugod

Ugod Pápától légvonalban alig 12 km-re kelet felé fekszik. A község a Bakony lábánál terül el. Az enyhén tagolt hegyláb felszínen folyóvízi kavics, majd homok is előfordul. Határában mészégetésre alkalmas kő is található.

A mai falu a hátságon terül el, amelynek valószínűleg legmagasabb részén épült a vár. Ettől délkeletre szintén erősebb kiemelkedésen (az iskola területén) temető volt. Esetleg itt állhatott a falu legrégebbi temploma is. A hajdani főtér a Művelődési Háznál volt.

A Művelődési Ház Az Árpádházi királyok korában környékünkön a Csák-nemzetségnek voltak birtokai. Csák bán már 1270-ben a Bakony örökös ispánja volt. A falu nevét a vár első tulajdonosától, a szintén Csák-nemzetségbeli Ugod bakonyi örökös ispántól nyerte. Ugod fia volt Csák II. Demeter, aki 1281-ben bakonyi főispán, később bán. Halála után Luka fia Ádám unokájára, Pál fia Péterre szállt Ugod, aki azt Kőszeghy (Németújvári) Ivánnak adta el. A korabeli krónikák megemlíti, hogy IV. (Kun) László király 1289. december 1-én Ugodon táborozott, de ellenségei elől sürgősen a Tiszántúlra kellet visszavonulnia.