A Győri Színház története

2008.02.16

A győri színjátszás alapjával már a 17.-században megismerkedhettek az ottani lakosok a Jezsuitáknak köszönhetően. 1629 és 1771 között 230 alkalommal 300 misztérium és iskoladrámát vitt színre a jól felszerelt színpadterem. Majd a világi színjátszás követei is megjelentek a városban az un. „angol komédiások” akik 1742.-ben kaptak játékengedélyt a szabad királyi város vezetésétől.

A birodalmi német színek ekkortól már szinte évente adtak előadásokat a városban. Ekkor még csak egy bódéban, amit a piacon állítottak fel és egy fogadóban „Fehér bárányhoz” játszottak a komédiások.

Piloty Ignác 1754 „szabályszerű darabok” előadásai szakítottak ezzel a hagyománnyal. Az első faszínház Berner Félix színiigazgató jóvoltából épült fel Győrött. Az 1784 évi árvíz alatt a „Teátrum” elpusztult, az újabb faszínkört Schlossleuthner György direktor építette meg, ahol Rössel, Berndt, Jung, Steinhardt, Kals, Kuntz és Scherzer színivállalkozók komédiásai léptek fel.

1773.-ban Scherzer és Kuntz színiigazgatók kezdeményezésével a feloszlott Jezsuita Rend kollégiumának refektáriumát átalakították színi termé, ahol már nemcsak a nyári évadokban folyhatott az előadás. Az első kőszínházat Reinpacher József kávés magánerejéből építette fel 1798.-ban.

Adóságai miatt elárverezték a színházat 1802.-ben mikor az új tulajdonos Gschwindt János lakatosmester lett, majd két év múlva a város vette meg a teátrumot. Napóleoni seregek istállónak és kaszárnyának használták az épületet, így az épület nagyon leromlott.

A reformkor idején a Német vendégjátékok mellett már a nemzeti színészek fogadására is erősödött az igény. 1082.-ben lépett fel Joseph Noszül aki bécsi jeles komikus volt és négytagú társulatával nem beszélték a nyelvet ezért sajátságos keveréknyelven, játszották el a darabjaikat.

Fogadtatásuk Győrben nem ismert viszont Pesten a társulat megbukott. Ezután 1811.-ben fogadhatták csak a Győriek az első igazi nemzeti társulatot, mely Benke József társulata volt és 1811 és 1813 között négy színi évadot tartottak Győrben. 1817 és 1818.-ban Balogh István társulata majd 1820/1821.-ben

Kilényi Dávid vándortruppja szórakoztatta a Duna parti közönséget. A következő években több nemzeti társulat is lehetőséget kapott és 1828.-ban alakult meg a „Dunántúli Játszótársasság” melyhez Győr város is csatlakozott. Az új igazgató Kisfaludy Sándor lett majd 1839.-ben felújították a színház épületét.

Anyagi fedezetett a magyar vándortársulatoknak és színészeknek a Kovács Pál által létrehozott Magyar Színészbíztosíttó Egylet, biztosította. Emíttésre méltó Győr két reformkori újságja a német nyelvű „Vaterlad” és a magyar „Hazánk” mely 1846- 1848. ig tudott fennmaradni. 1848.-as forradalmi események alatt a színház országosan is vezető szerepet játszott.

Majd a szabadságharc leverését követően Győrben nem tiltották be a magyar nyelvű színjátszást. Jeles színészek tartoztak az ország első számúnak tartott nemzeti színtársulatához. pL: Gercser Natália, Perczel Antal, Károlyi Lajos, Feleky Amália.
1860.-as években a város tanács átengedte az épületet Győr Városi Színházi Részvény Egyesületnek a részvényesek az épület lebontását és új színház építését, tervezték, az elképzelés a győri német és zsidó polgárok ellenállása miatt meghiúsult. Ezért csak kisebb mértékű renoválást végeztek el.

1858.-ban Győrben lépett először színpadra Blaha Lujza, aki ekkor volt 8 éves, Jászai Mari első fellépésére is itt kerül sor 1885.-ben szűnt meg a német színjátszás.
A Győri Színi- Egylet 1878.-ban alakult meg majd 1885.-ben a város visszavásárolta az épületet, viszont a társulatnak térítésmentesen átadta a színházat. 1892-1896.-ig állt fenn a Győr- Soproni Színikerület, melynek élén Somogyi Károly állt, majd később Pécs-Sopron-Győr- Kaposvár- Balatonfüred kerületté bővült.

A Tanácsköztársaság alatt Patek Béla volt a színház igazgatója majd a Színházi Direktórium vette át a vezetést. 1927.-ben rombolták le az épületet és ideiglenesen nyári faszínházat építettek majd csak 1937.-ben épült fel a városi kultúrház mely színháztermében 40 évig zajlott a Győri színi előadás. Háború után kizárólag hétvégén voltak előadások.

A társulat irányítását Hováth Gyula 1946.-ban vette át ekkor elsősorban operettek Molnár Ferenc, Török Dezső, Harsányi Zsolt művei szerepelte. 1951.-ben létrehozták az Állami Faluszínházat ekkor szűkült a játszási körzet, és 6 színészlakást adtak át. Kisfaludy Károly nevét adták a színháznak. A Kőszívű ember fiait 1952.-ben mutatták be, mely nagy sikere az erős társulatnak is köszönhető volt.

Az új színházat 1978.-ban nyitották meg, s ez időben 30 lakást is kaptak a győri színészek, a színház dolgozóinak száma 150-ről 300 főre emelkedett. Az új épület kórszerűen felszerelve várja vendégeit.

© copyright tigaman webdesign