Lazi
2007.12.01A Bakony északkeleti, lankás dombokká szelídült lábainál, a 82-es főút közelében, jó infrastrukturális ellátottsággal, 30 percnyi autóúttal Győrtől, fekszik Lázi. Mára már mindössze 600 lakosú, csendes, nyugodt kis település.
Kunsziget
2007.12.01Kunsziget a Mosoni-Duna jobb partján fekvő község; a Szigetköz peremén található, Győrtől 17 km távolságra. Megközelíthető a 10. az. főútról Öttevényen át (3 km), valamint a szigetközi főútról a Bolgányi hídon keresztül.
Kóny
2007.12.01Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz határán helyezkedik el. Kóny község Győr és Csorna között, a 85-ös számú főútvonal mentén fekszik.
Kömlőd
2007.12.01Kömlőd község a tatai hegysor alatt elterülő, mintegy 1100 lelket számláló település. Valószínű, hogy a Honfoglalás körüli időkben már lakott hely volt, erről tanúskodik a település határában lévő hun őrhalom.
Kocs
2007.12.01A XIII. században még Kosnak hívták a települést. A XIV. században vámjogot kapott a falu, mely a török támadások miatt a XVI. század végére teljesen elnéptelenedett, majd 1612-ben a Kiskunságból érkezett református magyarok telepedtek le területén. 1727-ben az Esterházy család birtokába került.
Kisigmánd
2007.12.01A német Wigman nemzetség nevéből származtatják a település nevét: lakóinak száma ma valamivel több 500-nál. A törökdúlás elnéptelenítette, később református magyarokkal települt be újra. Késő barokk református temploma műemlék jellegű, 1796-ban emelték s az épületre 1914-ben tettek tornyot
Kisbodak
2007.12.01Kisbér
2007.12.01Kisbér 1277-től fontos földrajzi, kereskedelmi, gazdasági, közlekedési, egészségügyi központ, jelenleg is 16 település tartozik vonzáskörzetébe.
Kisbér a megye legkisebb és egyben legfiatalabb városa, a 3 megye határán elhelyezkedő kistérsége, lélekszámát tekintve pedig a megye legkisebb régiója.
Kisbajcs
2007.12.01Kisbajcsot az írott források először 1252-ben említették Baych alakban. Az elnevezés a Baj melléknévből képződött, valószínűleg „cs” kicsinyítő képző hozzáadásával. Az 1357-ben keletkezett oklevél szerint a falu már a győri püspökség birtoka volt.
Kisbabot
2007.12.01Első okleveles említése 1222-ből való, amikor Rouz fia Joachim volt az ura. 1262-ben IV. Béla Baboti Ajándok fiát, Szolnokot és ennek fiait, Andrást és Adorjánt erősíti meg itteni birtokukban, melyet villa Bobuth néven említ.
1534-ben I. Ferdinánd király Cseszneky Györgynek, a győri vár provizorának adományozza. Cseszneky templomot építtet a faluban az evangélikus egyháznak. 1547-ben a falu felét megvásárolja Mérgesi Poki Gáspár győri alispán. Egy 1619-es feljegyzés pusztaként említette. A törökök elpusztították és felégették, de hamarosan újra életre kelt, amikor 1636-ban ismét német zsoldosok rabolták ki és gyújtották fel. Ismét benépesült, majd 1700-ban árvíz döntötte romba nagy részét. Alig heverte ki ezt a bajt, 1748-ban egy véletlen következtében nagy viharban támadt tűz az egész falut elhamvasztotta. Még ez a csapás sem volt elég a sokat sújtott lakosságnak, mert 1848-ban Jellasich bán hadai támadták meg és rabolták ki a községet. A 19. század elején az Illyés család volt a legnagyobb birtokosa.
wikipedia.org
Kimle
2007.12.01A Mosoni-Duna kanyarulatában, a Mosomagyaróvárt és Győrt összekötő ősi út mellett helyezkedik el Kimle. A község három településrész – Horvátkimle, Magyarkimle és Novákpuszta – egyesítésével jött létre.
Kerékteleki
2007.12.01Kerékteleki Komárom-Esztergom megye nyugati részén, a Kisalföld egyik kiszögellésében, hullámos felszínű, közepes magasságú, tagolt síkságon fekszik. A község csendes, jó levegőjű , helyi halastava kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál a sporthorgászat kedvelőinek.
Kajárpéc
2007.12.01Győrtől déli irányban 25 km – re található a Sokorói – dombság lábánál, a megye déli határánál. Lakosainak száma: 1456 fő A Sokoró keleti oldalán jelentős a szőlő – és gyümölcstermesztés.
Ikrény
2007.12.01A hétezer éves múltra visszatekintő település, Ikrény talán a legdinamikusabban fejlődő falva a Rábcatorok térségnek. A rendszerváltás óta kb. 26%-al nőtt a lakosszám, ma 1800 fő.
Hövej
2007.12.01Győr-Moson-Sopron Megyében található kis falu Hövej. Első írásos említése két család néven a csornai konvent iratában maradt fenn 1280- ból. 1429- ben egy pozsonyi oklevélben, mint Hövej-család szerepel. Hövej néven először 1436-ban a csornai konvent oklevelében említik.