Mosonszolnok
2007.12.01Mosonszolnok a Kisalföldön a Mosoni-síkság és a Fertő-Hanság medence találkozásánál a nyugati határ szélén fekszik Mosonmagyaróvártól 10, a hegyeshalmi határátkelőtől 15 km-re.
Mosonszentmiklós
2007.12.01A településrõl az 1208-ban keletkezett okirat tesz említést elõször. Neve többször változott. Volt Szilasszentmiklós, Rábcaszentmiklós, Lébényszentmiklós, míg a végleges a mostani a Mosoni-síkságra utal.
Mórichida
2007.12.01Kisalföldön a Marcal és a Rába völgyében helyezkedik el, Gyõr-Moson-Sopron Megye délkeleti részén, Gyõrbõl közúton – 32 km – a 83-as útról Tétnél letérve jó félóra alatt autóval odaérünk.
Mihályi
2007.12.01A község első írásbeli említése 1198-ból való, Imre király adta ki az oklevelet. 1869-ig mezővárosi rangot kapott. A múlt század első fele volt Mihályi történetének legfényesebb szakasza, lakosainak száma 1730 fő.
Mérges
2007.12.01Mérges környéke már a honfoglalás előtt lakott hely volt. Ásatások bizonyítják, hogy veterán római katonák telepe volt itt. A község határában több ízben találtak avar sírokat. Mérges a honfoglalás után magyarokkal népesült be.
Mecsér
2007.12.01Mecsér Győrtől 15 km a szigetközi úton haladva, Zsejtepusztánál kell áthaladni a Mosoni-Duna hídján, hogy a túloldalon fekvő 666 lelkes községbe érjünk. Nyelvészek szerint neve szláv eredetű és kardművest jelent.
Markotabödöge
2007.12.01Bödögét 1161-ben III. István király Nyáry Lőrincnek adta Bedegh néven, innen kapta a család a bedeghi nemesi előnevet. Markota 1222-ben Péter ispán birtokában volt.
Marcaltő
2007.12.01Pápától 22 km-re északnyugatra fekvő 930 lakosú település, a Marcal és a Rába közötti termékeny talajt magas színvonalú mezőgazdasággal hasznosító emberek földje. A sok gondot okozó Marcalt 1966-ban szabályozták.
Malomsok
2007.12.01Malomsok község Veszprém és Győr-Moson-Sopron megye határán helyezkedik el, Pápától 18 Győrtől pedig 42 km távolságra. Jellegzetesen kisalföldi település, melyet 2 folyó szegélyez a Rába és a Marcal.
Magyargencs
2007.12.01A falu első említése 1268-ból való Gencs néven, később a birtokos családról Bodagencsként említették 1387-ben, 1436-ban pedig már Nemesgencs volt a neve. Ekkor a Kisfaludyak birtokolták, később egyházi birtok lett.
Maglóca
2007.12.01A falu egy földhátságra települt, amelyet keletről és nyugatról is a Hanság idáig lenyúló mocsarai, vizenyős területei határoltak az elmúlt századokban. Maglóca határából az ősi korok emlékei is előkerültek (csiszolt kőbalták, kőpengék, csontár), valamint két avar kori sír néhány ékszere is felszínre került.
Lovászpatona
2007.12.01A falut 1353-ban említi először oklevél Pathona néven, de húsz év múlva már a Lovász előtag is szerepel, ami arra utal hogy királyi lovászok is lakhattak e területen. A középkorban mezővárosi rangja volt, a török korban egy időre elnéptelenedett, hiszen már 1531-ben felégették,
Lipót
2007.12.01A községet 1216-ban egy oklevél említi először. Nevét a falu egy Lipold nevű mosoni polgártól kapta, aki a település egykori birtokosa volt.
Levél
2007.12.01Levél Magyarország nyugati csücskében, Mosonmagyaróvártól 5 km-re fekszik. Első – német nyelvű- említése a pozsonyi káptalan által 1410-ben kiállított oklevélben Kalthosthan formában fordul elő.
Lébény
2007.12.01Lébény Győrtől 26 km távolságra, a 10-s főközlekedési út, illetve az autópálya leágazása mellett, a Hanság és a Mosoni-síkság határán fekvő település. Infrastrukturális kiépítettsége gyakorlatilag teljes, 32 hektáros ipari övezet várja a befektetőket.