A településen az 1898. év nyarán lefolytatott ásatások nyomán gazdag bronzkori, valamint a csiszolt kőkorszaki leleteket találtak, amelyek a Zirci múzeumban tekinthetők meg. A falu nevét sokféleképpen magyarázzák. Legvalószínűbbnek tűnik a latin nyelvű „villa Roman” kifejezés, ami fordításban: római férfi mezei tanyáját (majorságát) jelenti. Ezzel a kifejezéssel Alben nyitrai főesperesnek a pannonhalmi apátság 1237-1240 közötti birtoköszszeíró oklevelében találkozunk. A középkorban…

Réde a Bakony-hegység észak-keleti lábánál fekszik, Komárom-Esztergom megye DNY-i sarkában. A községet körülvevő, hegyes-völgyes erdőrészek gazdag növényvilága, vadállománya a kirándulóknak és a vadászatot kedvelőknek nyújthat kikapcsolódást.

Elsõsorban a múlt századi régészeti kutatások tárták fel, hogy Ravazd környéke már a római korban is lakott volt, különösen is kiemelve a Gyõrbõl jövet Ravazd elõtt jobbra benyúló un. Packalló-völgyet, melyet forrásai miatt a rómaiak üdülõtelepként használtak.

Elsõ bizonytalan említése 1235 és 1241 között fordul elõ. Neve a helységben élõ hagyomány szerint Rákfalváról veszi eredetét, melyet Krebsdörflnek hívtak.

Rábatamási a Hanság peremén fekszik Csorna és Kapuvár között a 85-ös főút mellett, Csornától 7 km-re, nyugatra, Kapuvártól 10 km-re, keletre. A község határa a településtől északra hosszan felnyúlik. A falunak állomása van a Győr-Sopron közötti vasútvonalon.

A falu címerének elemei a múltat hordozzák. A hasított címer egyik mezőjében Szent Miklóst, a hajósok és a víztől szenvedők megmentőjét látjuk. A Rába és a Marcal áradásaitól sokat szenvedők tőle vártak oltalmat, ezért ő a falu nevezetes – háromkaréjú – templomának védőszentje.

Egy 1204-ből származó oklevél “Rába-földnek” nevezi az Árpád-kori települést, 1234-ben pedig “terra Raba alias Zent Mihal” formában jelenik meg.

A falu gyökerei a középkorba nyúlnak vissza. Egy 1438-ban kelt oklevél szerint “Szentandráspusztán kőtemplom van kőtoronnyal”. A XVIII. század elején a templomot a vizitáció jegyzőkönyvei, az ismételt török pusztítások után, düledezőnek és kicsinek írják le. 1760-ban építették a mai templomot.

A Győr-Sopron útvonaltól délre a Rába partján fekvő község 2565 lakossal, a Kisalföld részeként a Rábaköz keleti felén fekszik. Ősrégi besenyőtelepülés, története 1253-ig vezethető vissza.

Rábakecöl község első írásos említése 1162-ben található a levéltári feljegyzésekben. Királyi várbirtok volt, melyet Kun László király Osl-nemzetségbeli Beludnak ajándékozott 1276-ban.