Rábaszentmiklós
2007.12.01A falu címerének elemei a múltat hordozzák. A hasított címer egyik mezőjében Szent Miklóst, a hajósok és a víztől szenvedők megmentőjét látjuk. A Rába és a Marcal áradásaitól sokat szenvedők tőle vártak oltalmat, ezért ő a falu nevezetes – háromkaréjú – templomának védőszentje.
Rábaszentmihály
2007.12.01Egy 1204-ből származó oklevél “Rába-földnek” nevezi az Árpád-kori települést, 1234-ben pedig “terra Raba alias Zent Mihal” formában jelenik meg.
Rábaszentandrás
2007.12.01A falu gyökerei a középkorba nyúlnak vissza. Egy 1438-ban kelt oklevél szerint “Szentandráspusztán kőtemplom van kőtoronnyal”. A XVIII. század elején a templomot a vizitáció jegyzőkönyvei, az ismételt török pusztítások után, düledezőnek és kicsinek írják le. 1760-ban építették a mai templomot.
Rábapatona
2007.12.01A Győr-Sopron útvonaltól délre a Rába partján fekvő község 2565 lakossal, a Kisalföld részeként a Rábaköz keleti felén fekszik. Ősrégi besenyőtelepülés, története 1253-ig vezethető vissza.
Rábakecöl
2007.12.01Rábakecöl község első írásos említése 1162-ben található a levéltári feljegyzésekben. Királyi várbirtok volt, melyet Kun László király Osl-nemzetségbeli Beludnak ajándékozott 1276-ban.
Pér
2007.12.01Pér önálló község a Kisalföld délkeleti részén a 81-es számú főút mentén fekszik,
15 km-re Győrtől. A terület átmenet a síkság és a Pannonhalmi-dombság között. Területe 31,48km2, lakosságqa 2325 fő volt 1999-ben.
Pápateszér
2007.12.01Valamikor régen favágók telepedtek le a vidéken. Nem volt addig ott állandó lakosság. Amikor kérdezték, hol dolgoznak, az volt a válasz, hogy a tíz érnél. Valóban 10 kis patakocska csörgedezett a vidéken.
Pápakovácsi
2007.12.01Először 1352-ben említi oklevél, a Kovácsi család tulajdonaként. A XVII. században a Somogyi családé lett, később az Esterházyak is birtokolták egy részét. Érdekessége, hogy Táncsics Mihály gannai tanítóskodása idején ebbe a faluba járt részesaratónak, legalábbis ezt írja önéletrajzában.
Pápadereske
2007.12.01Kicsi, régi település Pápa közelében. Elsõ neve “doroska” 1240-ben. Lakói a középkortól a XIX. századig egytelkes nemesek voltak. A XVII. század elején csak két nemesi család lakja és a település református iskolájának egy tanítója volt.
Páli
2007.12.01Páli önálló település, a Kisalföld déli peremén vezető 86-os főút áthalad a falun. Határának DNY-i részén folyik a Rába, NY-i vízfolyása a Keszeg-ér.
Nyúl
2007.12.01A község Győrtől 13 km-re délre, a 82. út mentén helyezkedik el. A helységet főként a homokutak, szőlőpincék és a löszmélyutak – “Szurdikok” – teszik érdekessé. A 82. út melletti római katolikus templomot Mária Terézia adományozta és építtette 1769 és 1775 között Fellner Jakab tervei alapján, késő barokk stílusban.
Nagytevel
2007.12.01A falu a Bakony lábánál fekszik, ott ahol a Pápai-síkság és a Bakonyalja találkoznak, csodálatos környezetben, 10 km-re Pápától. Lakossága mintegy 550 fő.
Nagyigmánd
2007.12.01Nagyigmánd elnevezése a német Wigman személynévből ered, mely egykori tulajdonosára, a Gizella királynéval ideérkezett bajor lovagok egyikére utal. A Nagy-előtag Kisigmándtól különbözteti meg.
Nagyesztergár
2007.12.01Az Északi-Bakonyban fekvő község a Közép-Dunántúli régióhoz, Veszprém megyéhez és a Zirci Statisztikai Kistérséghez tartozik, legkönnyebben a 82. útról (Veszprém-Győr) közelíthető meg.
Nagybajcs
2007.12.01A Nagy-Duna partján fekvő község magja a kora középkorban egy kis halásztelep volt. A halászatot – és az aranyászást – később állattenyésztés váltotta fel, most pedig Győr bolygótelepüléseként egyre többen keresik kenyerüket az iparban.